Jelenleg három olyan emberi sejtvonal létezik, melyet abortált magzatokból nyernek oltások előállítása céljából.

Az első 1964-ből, egy leánymagzatból származik, akit azért abortáltak, mert a család úgy érezte, hogy már túl sok gyermekük van.

A második 1970-ből, egy 14 hetes fiú magzatból származik, akit egy pszichiáter szakvéleménye alapján abortáltak egy 27 éves nőtől az Egyesült Királyságban.

1985 októberében újabb gyereket használtak fel. Ő az egyetlen, akiről többet lehet tudni. Az anyukája kérésére végzett abortusz volt, aki azért döntött a baba elpusztítása mellett, mert a gyerek apja ismeretlen volt. 18 hetes volt.

Gyógyszerészeti célokra használnak abortált magzati sejteket

Európában a bárányhimlő, a rubeóla és a hepatitis-A elleni védőoltások azok, amik a mai napig abortált emberi magzatok sejtjein tenyésznek és kerülnek az Ön gyermekének védőoltásába is. A betegtájékoztatón feltüntetik, hogy melyik magzatból vett szövet felhasználásával készült. Olvassa el.

A gyártási eljárásról csupán annyit tudunk, hogy korábban a halott magzat valamely szervét eltávolították, és abból nyertek ki szövetet. Ezután kémiai úton kezelték és a mai napig sikerül tenyészteni belőle élő sejteket.

Mivel az oltóanyag minden esetben szennyezett valamilyen mértékben a sejttenyészet fehérjéi által, ez egy elég érdekes kérdést vet fel számunkra. Miközben orvosok azon vitatkoznak, hogy egy csirkeembrióban kitenyészett oltóanyagban maradó tojásfehérje (influenza elleni vakcina) okozhat e allergiás reakciókat, még belegondolni is meredek, hogy a 40 évvel ez előtt meg nem született magzati szövetek vérembe kerülése mit válthat ki az immunrendszeremből.

Akarom egyáltalán, hogy egy halott gyerek szövetei kerüljenek a vérembe, még ha csekély mennyiségben is?

Forrás: The History of vaccines