Miért (nem) jobb az édesburgonya

Ha valaki úgy gondolja, hogy ez egy kattintás vadász cím volt, annak nagyban igaza lehet. És ha neki nincs kedve elolvasni a teljes alábbi okfejtést, akkor röviden: mindkét fajta lehet egészséges ha ésszel fogyasztja valaki. De megéri a kétszer drágább édesburgonya az árát? Ezt a kérdést mindenki maga is meg tudja válaszolni ha elolvassa ezt az írást.

A másik amit feltétlenül és minden esetben elmondok minden betegemnek, hogy a burgonya (bármelyik is) egészséges étel amennyiben valaki okosan fogyasztja. De lássuk a különbségeket először:

Édesburgonya

Az édesburgonya, vagy más néven batáta, egy nevéhez híven édes és ízletes gyökérzöldség, mely kinézetre a hagyományos burgonyára hasonlít, de az íze és tápanyag összetétele miatt egyedi és különleges. Az édesburgonya különböző fajtái különböző színűek lehetnek, például narancssárga, lila vagy fehér. Ez a változatosság nem csak szemet gyönyörködtető, hanem a színkülönbségek jelzik az egyes fajták tápanyagtartalmának különbségét is.

Nem rokona a burgonyának. Gyakorlatilag gyomnövényként terjed eredeti élőhelyén. Mivel a fagyot nem tűri, nálunk évente újra kell vetni. Termesztése fenntarthatóbb megoldás a burgonyáénál, mivel jobban alkalmazkodik a szárazsághoz és nem igényel vegyszereket. Emiatt a környezetvédelem szempontjából is előnyös választás a termelőknek.

A zöldségesnél pont a duplájába kerül a hagyományos piros vagy sárga héjú burgonyához képest. Ezt a divaton kívül semmi nem indokolja, de indokolják ezt helyettem a számok:

Szénhidrátok

A burgonyát alapvetően szénhidrát forrásként tartja számon a táplálkozástudomány és az ipar is. Mindkét fajta burgonya különböző típusú szénhidrátokat tartalmaz, amelyek főként energiát szolgáltatják a szervezetnek. Ezek a szénhidrátok a következők:

Keményítő: A burgonya és az édesburgonya fő szénhidrátforrása a keményítő. A keményítő összetett szénhidrát, amelyet a szervezet lassan emészt és bont le, így hosszabb ideig biztosítja az energiát a cukrokhoz képest.

Cukrok: Mindkét burgonya természetes cukrokat is tartalmaz, például glükózt és fruktózt. Ezek az egyszerű cukrok gyorsan emészthetők, és azonnal energiát szolgáltatnak a szervezetnek. Ebből a nevéhez híven az édesburgonya sokkal többet tartalmaz.

Rostok: Emészthető és emészthetetlen rostokat is tartalmaznak a burgonyák, amelyek szintén a szénhidrátok családjába tartoznak. A rostok a keményítővel és a cukorral ellentétben lassítják az emésztést és segítenek szabályozni a vércukorszintet.

Az édesburgonyát gyakran egészségesebbnek gondolják, elsősorban a diétázók, mint a fehér burgonyát, de a valóságban mindkét típus hasonlóképpen tápláló. Az alábbi táblázatban megadom az átlagos tápértékeiket:

Tápanyag tartalom

Annak érdekében, hogy fej-fej mellett össze lehessen hasonlítani őket, a következő adatok 100 gramm ételre vonatkoznak:

Jól látható, hogy az A-vitamin és a kálium kivételével szinte alig van különbség a két étel tápanyag tartalma között. Mindenki eldöntheti, hogy melyikre van inkább szüksége. Aki kálium bevitelét szeretné növel, mert például szív – és érrendszeri betegsége miatt erre ítélte az orvos, annak a jobb a hagyományos burgonya. Aki meg szeme, bőre, haja és egyéb testrésze miatt a magas béta-karotin tartalmú édesburgonyát választja, annak is igaza van. Bevallom én eszem ezt is, azt is és talán ez a legjobb választás.

Glikémiás index

A glikémiás index (GI) egy olyan skála, amely az élelmiszerek szénhidráttartalmának azon tulajdonságát méri, hogy mennyire emeli meg a vércukorszintet az elfogyasztását követően. Az élelmiszerek glikémiás indexe egy skálán mozog, ahol kevés kivételtől eltekintve 0 és 100 közötti értékeket kapunk. Minél magasabb az élelmiszer GI-je, annál gyorsabban emelkedik meg a vércukorszint a fogyasztása után.

A burgonya és az édesburgonya glikémiás indexe a következőképpen alakul:

Burgonya: A burgonya általában magas glikémiás indexű élelmiszernek számít. A friss burgonya GI-je körülbelül 70-80 között mozog, ami annyira nem érdekes, mert ritkán fogyasztjuk nyersen a burgonyát. A főtt burgonya GI-e körülbelül 78-111 között lehet, attól függően, hogy mennyi volt a főzési idő, melyik fajtát vásároltuk és egyéb tényezők. A 111 itt azt jelenti, hogy gyorsabban emeli meg a vércukrot mint a cukor maga, ami a 100%.

Édesburgonya: Az édesburgonya általában alacsonyabb glikémiás indexű, mint a burgonya. A nyers édesburgonya GI-e körülbelül 44-94 között változhat, míg a főtt édesburgonya GI-je körülbelül 50-77 között lehet. Itt is a főtt az érdekes, mert nyersen ez sem finom. 

Ezt figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a nagyon hasonló tápanyag összetétel ellenére az édesburgonya jobb választás lehet azoknak akik a diabétesz tetszőleges állapotában vannak már.

Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerek glikémiás indexe változhat az elkészítés módjától, a fajtától, az érettségtől és más körülményektől függően. Például nagyon ritkán figyasztjuk bármelyiket is magában. Általában zsírok és fehérjék (húsok) egyszerre vannak jelen a tányérunkon. 

Emellett az élelmiszerek GI-e önmagában nem feltétlenül ad teljes képet az egészséges táplálkozásról. A komplex szénhidrátokat, rostokat, fehérjéket és egészséges zsírokat tartalmazó ételek segíthetnek a vércukorszint stabilizálásában és az energiaszint fenntartásában bármelyik burgonya is van mellettük a tányérunkon.

Személyes véleményem

Aki szereti a burgonyát, nyugodtan fogyassza azt, amelyiket a legjobban szereti. Más szóval: ne érezze úgy, hogy édesburgonyát kell ennie csak azért, mert annak jobb a hírneve, mint a hagyományos burgonyának. Amint azt a fenti összefoglalás is mutatja, ez egyébként sem így van.Ha pénztárcája engedi, egye ezt is és azt is. Ezzel változatosabbá teszi az étkezését, ami kellemesebb is és egészségesebb is.

A szegény burgonya annyira rossz hírnevet szerzett már és annyira összezavarodtunk ettől, hogy sokan félnek burgonyát enni. Pedig könnyen főzhető és egészséges.