A depresszió nem csupán múló szomorúság valami miatt. A beteg fizikai, szellemi és érzelmi életére szüntelenül befolyást gyakoroló pusztító betegség. Lerombolhatja az ember önbecsülését és mások megítélésének képességét. A bűntudat, feleslegesség és tehetetlenség érzése a legegyszerűbb mindennapi tevékenység végzésére is képtelenné tehet. A depressziónak súlyosságát tekintve különböző formái vannak.

Mi okozza?

Úgy tűnik, hogy a depresszió mögött nem egyetlen okot kell keresni, bár a szakértők hajlamosak az agy kémiai folyamataiban keresni probléma gyökerét és neurotranszmitterek meg szerotonin egyensúlyok szintjén kezelni a problémát, de lássuk, mit mond erről egy klinikai szakpszichológus:

A mai pszichiátriai diagnosztikai rendszerek nem mások, mint szubjektív tünetlisták, s ez, mint egy kutató megjegyezte, a középkor szintjére veti vissza a pszichiátriát.
Tudományos abszurdum ugyanis az agy specifikus működészavarára következtetni nem objektíválható szubjektív tünetek alapján. Ha valakinek pl. magas a vérnyomása, ez ugyebár a hangulathoz képest legalább egy mérhető viselkedéses jegy, de egy épeszű orvos sem gondolná, hogy ebből ő már tudja, mi a baj.
A magas vérnyomásnak ugyanis az orvostudomány mai állása szerint számos oka lehet a vese működészavarától a hormonális problémákon át a perifériás érellenállás növekedéséig. Vagy ha valaki szédül, annak az alacsony vércukorszinttől vagy vérnyomástól a megnövekedett agynyomáson át a vesztibuláris rendszer vírusos fertőzéséig ugyancsak ezer egy oka lehet.
A viselkedéses tünetek leírása tehát alkalmatlan arra, hogy eldöntsük, mi áll a tünetek hátterében, mi a megfelelő kezelés. Mert azonos tünet sokféle úton kialakulhat! A mai pszichiátriai depresszió gyűjtőfogalom, hasonlónak tűnő állapotok összemosása. Szemben az orvoslással, ahol műszeres és laboratóriumi vizsgálatok garmadája segíti a differenciáldiagnosztikát, a pszichiátriában semmiféle biokémiai, műszeres vagy egyéb vizsgálati módszer nincs annak kimutatására, hogy a „depresszió”-nak nevezett „betegség” fennáll-e vagy sem.
Ami nem igazolható, az nem is cáfolható, vagyis a tudományosság határain kívül eső jelenség. Természetesen nem véletlen, hogy egy tudományosan ennyire meghatározatlan állapotban miért olyan bizonytalan a gyógyszervizsgálatok eredménye is. Hisz ki tudja, mi okozza a „depresszióval” vizsgálatba sorolt személy tüneteit? Ahány „depressziós”, talán annyiféle kiváltó ok. És ki tudja néhány gyógyult betegből megállapítani, végülis mi a gyógyulás oka. A gyógyszerhatás véletlenszerű, ha nem tudjuk, valójában mit és kit kezelünk vele.
Szendi Gábor – www.tenyek-tevhitek.hu

A táplálékkiegészítők hatása

A vitaminok és ásványi anyagok igen kedvező hatást gyakorolnak. Különböző gyógynövények és 5-HTP szintén szedhetők, de ebben az esetben ezt mindenképpen orvossal kell egyeztetni. A vitaminok és az ásványi anyagok teljesen veszélytelenek, de ez nem mondható el minden esetben a gyógynövényekről. Egyesek szerint a B- és a C-vitamin csökkent szintje kapcsolatban lehet a depresszió kialakulásával. Szedésükkel állítólag elősegíthető a neurotranszmitterek agyi szintézise, és növelhető az antidperesszáns gyógyszerek hatékonysága. A kalcium és a magnézium nyugtatják az idegsejteket, és különösen akkor fejtenek ki kedvező hatást, ha a depresszió alvászavart idézne elő.

A gyógynövények közül az orbáncfű a fitoterapeuták szerint a gyakran káros mellékhatásokat okozó antidepresszánsok hatásos és biztonságos alternatíváját jelentheti enyhe depresszióban. 50 éves kor felett esetleg még hatásosabb helyette a páfrányfenyő (gingkó-biloba). Az 5-HTP a triptofán aminosav származéka, hatékonyan javítja a kedélyállapotot és együtt is szedhető az előző két gyógynövénnyel.

A mozgás a legjobb természetes antidepresszáns

James Blumenthal pszichiáter a Duke egyetem munkatársa az észak-karolinai Durhamból 1999-ben bebizonyította. Betegeit két csoportra osztotta az egyik csoportnak kizárólag aerobic órákat a másik csoportnak, pedig antidepresszánsokat írt fel. Tizenhat hét elteltével depressziós betegek körében ugyanolyan eredményesnek bizonyult az aerobic óra, mint a gyógyszeres kezelés.

Egy későbbi tanulmány aztán megállapította: habár a tabletták gyorsabban hatnak a sport hatása tartósabb. Ráadásul a testmozgás nemcsak a depresszió orvoslásában de annak megelőzésében is eredményes. Ami pedig a legfontosabb, hogy a testmozgásnak nincsen semmilyen mellékhatása, és nem kell hetekig arra várni, hogy vajon megfelelő hatást vált-e ki, mint a gyógyszerek és a sporttal kapcsolatban káros függőségről sem beszélhetünk.

Aktuális tanulmányok igazolják hogy a testmozgás gyakran még eredményesebben is hat, mint a drága tabletták és a hipermodern gyógyászati eljárások. Hatására testünkben egészséges új sejtek termelődnek és kóros folyamatok fordulnak meg. Az előírás szerinti edzés sok esetben a jól bevált terápiák kiegészítéseként alkalmazzák