Miközben hazánkban jogszabály írja elő, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend mindent tartalmaz amire egy embernek szüksége van, a valóság soha nem állt még olyan távol ettől a mantrától mint napjainkban.
A tanulmány, amely a The Lancet Global Health folyóiratban jelent meg, az első, amely globális eredményt közöl létfontosságú mikrotápanyagok elégtelen fogyasztásáról. Csupa olyanokról, amelyek alapvető fontosságúak az emberi egészség szempontjából.
A kutatók 15 vitamin és ásványi anyag bevitelét értékelték – kalcium, jód, vas, riboflavin, folsav, cink, magnézium, szelén, B1-vitamin, B3-vitamin, valamint A-, B6-, B12-, C- és E-vitamin –, és szinte mindegyiknél komoly hiányosságokat találtak a bevitelben.
„Ezek az eredmények riasztóak” – mondta Ty Beal, a kutatás vezető technikai szakértője. „A legtöbb ember – még annál is többen, mint korábban gondoltuk, függetlenül a régiótól, országtól vagy jövedelmi helyzettől – nem fogyaszt elegendő mennyiséget a legtöbb létfontosságú mikrotápanyagból. Ezek a hiányok rontják az egészségügyi eredményeket és nagyban korlátozzák az emberi képességeket.”
A kutatásban résztvevők a lakosságot férfiakra és nőkre osztották, akiket 17 korcsoportba soroltak (újszülöttektől 80 éves korig, ötéves bontásban, valamint egy 80 év felettiek csoport is volt).
Az étrendkiegészítők mint potenciális kiegészítő tápanyagforrás kizárásával a leginkább elégtelen bevitel jódból (5,1 milliárd ember, vagyis a globális népesség 68%-a), E-vitaminból (67%), kalciumból (66%) és vasból (65%) volt mérhető.
Mikrotápanyag-hiány: Az alultápláltság leggyakoribb formája
A vitamin és nyomelem-hiány világszerte az alultápláltság egyik leggyakoribb formáját jelenti. Ez számos kedvezőtlen egészségügyi következménnyel jár, beleértve a terhességi komplikációkat, a vakságot és a fertőző betegségekkel szembeni fokozott kitettséget.
Korábbi kutatások becsléseket készítettek arról, hogy mennyi mikro-tápanyag áll rendelkezésre, illetve mennyit fogyasztanak az emberek; a mostani tanulmány célja annak megértése volt, hogy ezek a mennyiségek megfelelnek-e az optimális emberi egészséghez szükséges követelményeknek.
A kutatócsoport a Global Dietary Database (Globális Táplálkozási Adatbázis), a Világbank, valamint 31 ország étrendi visszaemlékezéses felméréseinek adatait használta fel, hogy összehasonlítsa a táplálkozási szükségleteket és az étrendi bevitelt 185 ország lakossága körében.
„Tanulmányunk jelentős előrelépés, nemcsak azért, mert ez az első olyan kutatás, amely 34 életkor-nem csoportban becsüli meg a nem megfelelő mikro-tápanyag bevitel mértékét szinte minden országban, hanem azért is, mert ezek a módszerek és eredmények könnyen hozzáférhetővé válnak kutatók és szakemberek számára” – mondta Chris Free, a UCSB kutatóprofesszora, a tanulmány egyik társszerzője.
Christopher Golden, a Harvard TH Chan Közegészségügyi Iskola Táplálkozás és bolygó-egészségügyi társprofesszora, a tanulmány rangidős szerzője hozzátette: „Az előttünk álló közegészségügyi kihívás hatalmas, de a szakembereknek és döntéshozóknak lehetőségük van azonosítani a leghatékonyabb étrendi beavatkozásokat, és célzottan azokra a lakossági csoportokra irányítani, akiknek erre a legnagyobb szükségük van.”
Addig is míg a döntéshozók ezt megteszik (addig álljak fél lábon) nem ártana mindenkinek gondoskodni magáról egy olyan komplex napi étrendkiegészítővel ami legalább a fenti 15 tápanyagot tartalmazza elégséges mennyiségben.
