Mielőtt bármilyen okfejtésbe kezdenék a témában, szeretném kifejezni valódi együttérzésemet azoknak, akik áldozatul estek a tegnapi vérengzésben és legfőképpen hozzátartozóiknak. Kritikus hangvételű cikkemmel egyáltalán nem szeretném az ő érzéseiket megbántani, de mint alapvetően kívülálló, talán jobban rálátok a dologra azoknál, akik mélyen megrendülve azt sem tudják, kit vagy mit kellene betiltani annak érdekében, hogy ez az eset ne ismétlődhessen meg.
Hallgatom a híreket és minden „szakértő” elmondja, hogy miben látja a megoldást. Van aki szigorítani akarja a lőfegyverhez jutás feltételeit. Ugye ez abban az államban, ahol az eset történt, mindössze életkorhoz és két fényképes igazolványhoz van kötve. Mások szigorúbb pszichológiai képzést és ellenőrzést szeretnének az iskolákban, megint mások az idegen országokból letelepedés megszigorítását, mivel Mr. Cho éppen koreai betelepülő volt véletlenül.
Szerintem a Chicago Tribune cikke adja meg az igazi magyarázatot. Ez a fickó antidepresszánsokat szedett. Más szóval pszichiátriai kezelés alatt állt.
Okozhatja egy antidepresszáns gyógyszer azt, hogy az ember pisztolyt ránt és lelövi a körülötte élőket? A válasz igen! Rajta van a használati utasításán. Nálunk csak kisbetűvel, de Amerikában hasonló vastag fekete betűkkel, mint nálunk a dohánytermékek dobozán lévő rémisztő feliratok. A legjobb referencia az SSRI Stories nevű internet oldal, ahol egy tematikus listában 1100 eset van összeírva, ahol a gyilkosság vagy öngyilkosság összefüggésben volt a korábban szedett antidepresszánssal.
Ahogy Szendi Gábor szakpszichológus írta cikkében: „Nem lehet elégszer leírni és elmondani, hogy az antidepresszánsok használata indokolatlan, mert a stresszre, életnehézségekre kialakult „depresszióban” az SSRI-ok hatástalanok, és mellette rendkívül veszélyes gyógyszerek. A leggyakoribb mellékhatás, amit a „gyógyulás” jelének vélnek, a mániás felhangoltság, ami a gyógyszerszedés elején jelenik meg, ill. a később kialakuló érzelmi tompaság, közönyösség, érdektelenség, ami a gyógyszerszedés későbbi szakaszában jelenik meg. A mániás-agitált szakaszban szoktak az emberek öngyilkosságot, gyilkosságot elkövetni, ill. -és ez a kevésbé feltűnő – felfokozott, irreális hangulatba kerülve felelőtlen, kockázatos döntéseket, cselekedeteket hajtanak végre. „
Ki tudná megállítani ezt a járványként terjedő problémát? Talán maguk a pszichiáterek? A legvadabb amit ma hallottam, hogy pszichiátriai részleget állítottak fel azon az egyetemen, ahol a lövöldözés volt, hogy kezeljék az ott tanulók lelki megrázkódtatásait. Gondolom kapnak valami antidepresszánst. Nagyon le lehetnek hangolva. Ez lenne a kutyaharapást szőrivel kezelési mód?