A kvercetin számos ehető növényben megtalálható bioflavonoid, de legnagyobb mennyiségben a hagymából jutunk hozzá mivel ez a leggazdagabb kvercetin forrás az étrendünkben.
Ennek a flavonoidnak az élettani hatása egymagában magyarázat lehet arra, hogy a hagyományos népi gyógyászat miért használta olyan nagy szeretettel.
A hagymában található flavonoid nem csak az allergiákat és az asztmát képes hatékonyan enyhíteni, de számos hétköznapi betegség esetén is jó megoldást jelent. Például a kvercetin képes blokkolni azt az enzimet, ami a glükózt cukoralkohollá alakítja. Amennyiben egy cukorbeteg ember szervezetében magas a cukoralkohol szint, az fokozza a hályog és a diabéteszes neuropátia kifejlődésének lehetőségét.
A volt szovjet köztársaságok közül nem egyben a katonai ellátmány része volt az elmúlt években a vöröshagyma minden nap. Bár ezzel ők a szegényes gyógyszerellátást helyettesítették, de az eredmények azt mutatták, hogy még a leggyakoribb betegségek, mint az influenza sem jelent meg a katonák körében, miközben a civil lakosság körében járvány volt.
A kvercetin esetében kimutatható a rákmegelőző hatás, miszerint gátolja a rákos sejtek növekedését. Egy Kínában végzett vizsgálat mutatta ki, hogy fordított arányban van a gyomorrák előfordulása és a hagymafogyasztás. Bár a vizsgálat nem jelentette ki, hogy a kvercetin lenne a felelős a mért eredményért, de további vizsgálatok ezt igazolhatják vagy cáfolhatják. Addig is együnk hagymát – legyen bármi is a hatóanyaga ami felelős a rákmegelőzésért.
Kvercetin – miben ha nem a hagymában?
Több mint ötszáz hagymafajt ismerünk és a legmagasabb kvercetin tartalom a lila hagymában mérhető. Ezt követi a vöröshagyma majd a kisméretű, hosszúkás formájú salotta hagyma. Az alma szintén kitűnő forrása ennek a gyógyhatású flavonoidnak. Aki nem szereti a hagymát, az napi egyetlen alma elfogyasztásával is jelentős mennyiségben hozzájut. Egy közelmúltban 2000 ember bevonásával végzett vizsgálat azt eredményezte, hogy jóval kevesebb sztrók fordult elő azoknál akik napi egy almát rendszeresen elfogyasztottak. A fentieken kívül jelentős mennyiségű kvercetin található a brokkoliban, a teában, a grépfrútban, és a vörösborban is.
Még annyi tartozik ide, hogy a főtt hagymából jobb arányban szívódik fel, mint a nyersből, de alapjában véve egy olyan tápanyagról beszélünk, ami nyersen és főzve is elég jó arányba felszívódik az emésztőrendszerből és jól hasznosul.
forrás: vitaminbiblia.hu
