A 100 legszegényebb magyar

Napokig vezető hír volt minden médiában, hogy idén is elkészítette egy intézet és a napi.hu megjelentette a 100 leggazdagabb magyar listáját. Miközben erről szemezgettek azon gondolkodtam, hogy ennek mintájára tanulságos lenne elkészíteni a fordítottját: A 100 legszegényebb magyar listáját.

Ha van annak tanulsága, hogy az ember tanulmányozza a legsikeresebbek életútját, talán az is értékes lenne, hogy megnézze mitől lehet fantasztikusan sikertelen valaki.

Hova érdemes születni?

A fenti gondolat most egy mai index.hu cikk kapcsán jutott eszembe. Ebben szociológusok értékelik azt a KSH által nyilvánosságra hozott statisztikai adatot, miszerint 8,5 évvel élnek tovább a nyugat-dunántúli régióban (átlagosan 63 évig) betegségmentesen az emberek mint az Észak-Alföldön, ahol csak 54,5 évig. A durva különbség szerintük három okra vezethető vissza: genetika, életmód, egészségügyi infrastruktúra.

A genetikai okot én nem tudom értelmezni, mert az ország genetikailag látszólag homogén, de a szegénységnek és az ennek hatására kialakuló tápanyaghiánynak és egyéb életmódbeli hiányosságnak biztosan oka, hogy egy Észak-Alföldön élő ember jó eséllyel soha nem fog találkozni az unokájával.

Ha már beteg valaki, akkor jön képbe a harmadik ok: egészségügyi infrastruktúra. Amikor a mentő 50 kilométerre van, nem célszerű infarktust kapni, mert ezzel az ember jelentősen ronthat a statisztikákon. De meggyőződésem, hogy ha valaki rendesen táplálkozik és rendszeresen mozog valamint kerüli az egészségromboló drog, alkohol, dohány hármast, akkor mindegy, hogy az ország mely szegletébe születik. Nem lesz szüksége gyakran az egészségügyi infrastruktúrára.

[wysija_form id=”4″]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

scroll to top