A vér magasabb átlagos D-vitamin szintje megduplázhatja a vastagbél és végbél rákos betegek túlélési esélyét, mondja egy közelmúltban a Harvardon végzett tanulmány publikációja.
Hazánkban a kolorektális rák (vastag- és végbélrák) a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és az ilyen eredetű halálozások második leggyakoribb oka. Előfordulásának gyakorisága 40 éves kor táján kezd növekedni, 60-75 éves kor között tetőzik. A vastagbélrák nőknél, míg a végbélrák férfiaknál gyakoribb. A daganat növekedése során megtámadja a bélfalat, illetve a közeli nyirokcsomókat is. Mivel a vastagbélből és a végbél nagy részéből a vér a májba kerül, a kolorektális rák a közeli nyirokcsomók után a májra is átterjed, áttétet képez.
Azoknak az embereknek, akiknek a vérében az átlagos 25-hydroxy-D-vitamin (25-(OH)D) – a D-vitamin nem aktív, tárolható formája – magas volt, a rákkal összefüggésbe hozható halálozási aránya mindössze fele volt azokénak, akiknek a vérében alacsonyabb volt a mérhető D-vitamin szint, írta a British Journal of Cancer című lap. A kutatók szerint “tovább kell vizsgálni a jelenség mögött meghúzódó tényleges folyamatot, de az eredmények magukért beszélnek.”
A D-vitamin rákellenes hatásának kutatása a negyvenes évekig nyúlik vissza, amikor Frank Apperly bizonyítottnak látta, hogy a “napsugárzásnak rákellenes hatása van”.
2007-ben az American Journal of Preventive Medicine című lap írt egy cikket, ami szerint a magasabb 25(OH)D szint a vérban csökkenti a gyomorrák rizikóját. A cikkben Edward Gorham a California Egyetemről azt írta: “… a metaanalízis során azt találtuk, hogy a vérben mért 34ng/ml szintig felemelt 25-hydroxy D-vitamin mintegy felére csökkentette a gyomorrák kialakulásának esélyét.”
A mostani tanulmány 1017 korábban vastag- és végbélrákkal diagnosztizált beteg sorsát analizálta és jutott a fenti eredményre. Érdekes végig gondolni, hogy e filléres anyag, mint a D-vitamin csupán azért nem jut elegendő mennyiségben a szervezetünkben, mert nem tartózkodunk elég időt a napon és emellett az étrendi kiegészítés is meg van nehezítve azáltal, hogy a szükséges napi mennyiségnek csupán negyedét-ötödét tartalmazzák a legjobb multivitaminok is.
Miközben évente 363000 új esetet diagnosztizálnak csupán Európában és ennek háromszorosát világszerte. Közülük évente 492000-en halnak meg közvetlenül a rák miatt.
A D-vitaminról
A D-Vitamin két biológiailag inaktív “elő-anyagból” állhat elő: a D3, vagy más néven a kolekalciferol, és a D2, vagyis az ergokalciferol is megfelelő forrás. Az előzőt a bőrünk állítja elő megfelelő mennyiségű UVB sugárzás (290 to 320 nm) hatására, és azt állítják róla, hogy jobban bioaktív. Bár a napsütés magában elég lenne ahhoz, hogy a testünk megtermelje a számára szükséges D-vitamin mennyiséget, az életmódunk miatt ez szinte sosem jön létre. Napközben fedett helyeken tartózkodunk, amikor pedig napfényre jutunk, napvédő krémekkel akadályozzuk meg a test természetes D-vitamin termelését. A téli hónapokról pedig nem is kell említést tennünk. Ilyenkor csupán étrendi kiegészítésből származó D-vitamin bevitelre számíthatunk.
A felnőttkorra krónikussá váló D-vitamin hiány pedig számos betegség okozója. Ide sorolják mostanában csontritkulást, az izomsorvadást, gyakori rákfajtákat, autoimmun betegséget, valamint pár fertőző és a keringési rendszert érintő kórt. Számos eredmény igazolta, hogy a D-vitamin ellátottság arányban van néhány rákos daganat és az I-es típusú cukorbetegség előfordulási valószínűségével is.
Forrás: British Journal of Cancer 101.szám, “Prospective study of predictors of
vitamin D status and survival in patients with colorectal cancer”
