A K-vitamin szinte kizárólag arról ismert, hogy az egészséges véralvadásban játszik szerepet. Ez volt az első dolog, amit a felfedezésekor megállapítottak és a nevében szereplő K betű is a nevéből származik (Koagulation – Alvadás). Egészen az elmúlt évtizedig a gyógyászatban a zöld növényekben megtalálható K1-Vitamin formát használták étrend kiegészítésre.
Az ezredfordulón a figyelem az egyéb K-vitamin formák, mint például az erjesztett sajttermékekkel azonosított K2 (menaquinon) irányába fordult. A kutatások sarokköve egy 4800 fős csoporton végzett kísérlet volt, amit a „Rotterdami tanulmány” néven ismerünk. Ez azzal zárult, hogy napi 45mcg menaquinon szedése „összefüggésbe hozható a koronaér betegségek kialakulásának csökkenésével”.
A rotterdami tanulmányt megelőzően a japán Kaneki és munkatársai statisztikai összefüggést mutattak ki a vér K2-vitamin szintje és a combnyaktörések csökkenése között. E két kutatás eredményeit követően sorozatban jelennek meg publikációk, amik növelik a megértést azzal kapcsolatban, hogy a K2-vitamin miként járul hozzá a szív és a csontok egészségéhez. Egy fontos különbség mutatkozik a K2 vitaminnal kapcsolatban a K1-Vitaminnal szemben, mégpedig az, hogy sokkal tovább marad a vérben.
Natto K2-vitamin
A Bacillus subtilis nevű baktériumnak köszönhetően a K2-vitamin igen bőséges mennyiségben megtalálható a natto nevű ételben. Kimutatható, hogy a Bacillus subtilis probiotikus tulajdonságú és folytatja K2-vitamin termelését azután is, hogy valaki megette.
