Szakemberek régóta óta azon törik a fejüket, hogyan lehetne megváltoztatni az emberek évtizedek során kialakult rossz étkezési szokásait annak érdekében, hogy amikor ételt választanak, az egészségesebb felé döntsenek. Néhányan a rossz minőségű, betegség okozó ételek adóztatását, míg mások a bioételek, gyümölcsök és zöldségek támogatását javasolták megoldásként. Mindkét gondolat lényege az volt, hogy amennyiben olcsóbbá tennénk az egészséges ételeket, az emberek szívesebben választanák azokat. Úgy tűnik, ez a feltevés most igazolást nyert.
Hogy igazolják vagy cáfolják a kérdést, a Buffalói Egyetemről kutatók egy csapata nekilátott hogy eldöntse, melyik módszer legalkalmasabb arra, hogy befolyásolja a fogyasztókat a döntésben. A műkajára kiszabott adók vagy támogatások az egészséges ételek vásárlóinak. Az eredményeik ebben a hónapban megjelennek Psychological Science-ben.
A kísérlet laboratóriumban zajlott. A kutatók létrehoztak egy valósághű, de számítógépes boltot, amit feltöltöttek minden olyan élelmiszerrel, amit egy átlagos szupermarketben is meg lehet venni. Volt ott a banántól a teljes kiőrlésű kenyéren át a csokis kekszig minden. Aztán toboroztak önkéntes fiatal asszonyokat akiknek az volt a feladatuk, hogy bizonyos költségkeretet figyelembe véve vásároljanak be a családjuk számára egy hétre. Az árak teljesen reálisak voltak és megegyeztek a környéken található hasonló élelmiszerboltok áraival. Ráadásul minden terméken szabály szerint fel voltak tüntetve annak tápanyag összetételére vonatkozó információk.
Minden önkéntes több alkalommal vásárolt be. Ezek közt volt “normális” árazású alkalom, és két különböző módosított árazású is. Ezek egyikében a műkajákat 12,5%-al megadóztatták, vagyis ennyivel megemelték az áraikat. A második kísérletben az egészséges élelmiszerek árait 25%-al csökkentették. Minden esetben vizsgálták, mennyiben változott meg a vásárló hölgyek választása, akik természetesen nem voltak beavatva a kísérlet részleteibe. Alkalmanként átlagosan 68 különböző élelmiszert vettek fejenként.
Hogy a kutatók az ételeket hova sorolták be, annak alapvetően tudományos módszere volt. A CFN (Calories For Nutrients) egy viszonyszám, ami azt mutatja meg, hány plusz kalóriát kell egy ételből megennünk, hogy 1%-al többhöz jussunk a 13 kulcsfontosságú tápanyagból (Protein, A-vitamin, C-vitamin, Kalcium, Vas, Cink, Folsav, B1-, B2-, B3-, B6-, B12-vitaminok és Magnézium). Egy alacsony CFN érték jobb minőségű ételt jelent, mint egy magas CFN értékű étel. Például egy alacsony zsírtartalmú falusi sajt kis CFN értékkel, míg egy csokis csipsz vagy kóla igen magas CFN értékkel bír.
Az eredmény megdöbbentő, de a módszer működik. Míg a megemelt adótartalom jelentősen csökkentette a silány élelmiszerek vásárlását, addig a kétszer akkora ártámogatásnak nem éppen fordított hatása volt. Amikor a jó minőségű élelmiszerek árait csökkentették, az asszonyok a megmaradt keretből rossz minőségű ételt vásároltak, amivel összességében növelték a bevitt kalórai értékét a családjukban.
A kutatásnak az eredményei azt mutatják, hogy ha azt szeretnénk, hogy az emberek brokkolit vásároljanak vagy almát, akkor a készételek árait kell megadóztatni, amire a közelmúltban úgy emlékszem a román egészségügyi miniszter tett egy kísérletet, de nem tudom milyen sikerrel. Az egészséges ételek ártámogatása olyan zsákutca, ami arra ad módot, hogy a megmaradt pénzből vegyünk egy nyalókát.
Forrás: Psychological Science, 2010 február
ui: mintegy másfél évvel a cikk megjelenését követően bölcs kormányunk bevezette a chipsadóként elhíresült adót. És pont úgy, ahogy a pszichológusok kikutatták: miközben megemelték a chips és egyéb nem keresztény ételek adótartalmát, egy százalékkal sem csökkentették a brokkoliét.
