Herrmann úr házassága válságba került. Felesége egy igen veszélyes fegyvert vetett be annak érdekében, hogy megszabaduljon a férjtől úgy, hogy a vagyon azért megmaradjon: egy pszichiátert.
Hermann úr 1994-ig a klasszikus szőnyegek témájának nemzetközileg elismert specialistája volt, aki saját művészeti galériáját irányította Németország egyik legkiemelkedőbb presztizsű helyén, Münchenben a Theatiner utcában. Textilekből és szőnyegekből évi 9,5 millió német márka (1,5milliárd forint) forgalmat bonyolított. Herrmann olyannyira sikeres volt, hogy New Yorkban, a Soteby művészeti intézetben, valamint német egyetemeken is tartott előadásokat.
Mikor házasságuk válságba került, felesége felbérelte Európa legismertebb pszichiáterét, Hans-Jürgen Möllert, aki nem akárki. Ő a németországi Münchenben működő nagyhírű LMU pszichiátriai kórház igazgatója, és az Európai Pszichiátriai Szövetség elnöke, valamin a Pszichiátriai Világszövetség Biológiai pszichiátriai részlegének elnöke is egyben. Hazánkban is gyakori vendégelőadója a pszichiátriai kongresszusoknak.
A doki beszélt a feleséggel és titokban megfigyelte Herrmannt a galériájában, amint éppen beszélgetetett valakivel. Ennyi elég volt neki, hogy szakvéleményt állítson ki, miszerint: “teljességgel szükséges Herrmann úr pszichiátriai klinika zárt osztályán történő azonnali elzárása”.
Möller professzor a saját pszichiátriai klinikáját ajánlotta Herrmann elzárására, kijelentve, hogy „az intézetbe zárást a mi klinikánkon lehetne végezni”. A feleség unszolására Herrmann beleegyezett abba, hogy ellátogasson Möller professzorhoz, és szerencsére elvitte magával egyik üzlettársát. Anélkül, hogy bármilyen orvosi vizsgálatot végzett volna, Möller professzor ezt mondta Herrmannak: „Amikor a szemébe nézek, azt látom, hogy Ön mentálisan beteg”. Möller kijelentette, hogy a páciens alapos kivizsgálása szükségtelen volt, és azt tanácsolta Hermannak, hogy feküdjön be a klinikájára. Ahogy minden intelligens, racionális embernek, úgy Herrmann úrnak is gyanús lett ez a nem helyénvaló szaktanácsadás, ezért visszautasította a felajánlást. Miközben elhagyta a klinikát, Möller professzor ezt mondta: „El fogunk kapni”.
Ijedtében Herrmann úr ügyvédhez fordult. Az ügyvéd azt tanácsolta, hogy hagyja el az országot, mivel számtalan jogszabály biztosítja, hogy a feleség akarata ellenére beszállíttassa őt. Elköltözött Svájcba, ahol újra kellett kezdenie az életét és a vállalkozását. 1997 decemberében ügyvédje kártérítési pert indított Herrmann úr oldalán Hans-Jürgen Möller professzor és a Bajor állam ellen.
A múlt héten a müncheni fellebbviteli bíróság bűnösnek találta a főpszichiátert, és 15 000 euró kártérítés megfizetésére ítélte Eberhart Herrmann személyiségi jogainak megsértése miatt.
Dr. Möller hivatalos pszichiátriai szakvéleményt adott ki a nemzetközi hírű művészeti és szőnyegszakértő Herrmann úrról, anélkül, hogy személyesen megvizsgálta volna őt, majd átadta ezt a szakvéleményt Herrmann akkori feleségének. Möller ezzel megsértette a páciensekre vonatkozó titoktartási kötelezettségét.
A tisztelt bíróságnak 12 évbe került, hogy megállapítsa: a Möller által kiállított úgynevezett „távdiagnózis” – amelyet aztán az akkori feleségnek továbbított – olyan nagy kárt tett Herrmann úr jó hírnevében és szakmai munkájában, hogy anyagi kártérítést és az elszenvedett veszteségek megtérítését teszi szükségessé.
A német média február 5-én olyan lapokon keresztül, mint a Süddeutsche Zeitung és az Abendzeitung Munich közzétette, hogy a pszichiáternek nemcsak 15 000 euró kártérítést kell fizetnie, hanem Müller professzornak ezenkívül még „meg kell fizetnie az összes anyagi kárt, amely abból származott és amely abból fog származni, hogy megírta és továbbította a pszichiátriai szakvéleményt”. A szőnyegszakértő által igényelt kártérítés teljes összege 3,34 millió euró (1 milliárd Forint).
Eberhart Herrmann megkönnyebbüléssel vette tudomásul az ítéletet. Mostantól újra megfelelő életet élhet még akkor is, ha a győzelem nem teljes. Martin Riemer ügyvéd, Herrmann úr jogi képviselője elmondta az Abendzeitung Munich-nek: „Möller hivatalosan járt el, ahogy az a levél fejlécén is olvasható – a klinika igazgatójaként – nem mint privát orvos, ezért a pszichiátriai kórházának vezetése is elszámoltatható a tettei miatt”.
Tanulság: sose menjen be pszichiátriára anélkül, hogy egy jó barátja vagy az ügyvédje nem megy magával, vagy legalább nem tudja, hogy oda ment. És ha egy órán belül nem kerül elő, már rohamozhatják is az épületet, mert addigra ön már biztosan le van kötözve és talán az első elektrosokkon is túl van.
Forrás: www.emberijogok.hu
