A testhőmérsékletünk egy viszonylag állandó értéket mutat, melyet a környezeti hőmérséklet és némelyik fertőzés befolyásolhat. A belső, úgynevezett mag hőmérsékletünk állandó, és fajonként változó, embernél ez 37 Celsius fok.

Hőközpontunk az agy hipotalamusz nevű részében van, és ezt a fehérvérsejtjeink átállíthatják magasabb értékre, ha olyan baktérium, vagy vírus támad meg minket, mely hőérzékeny. Jellemző, hogy ha olyan fertőzést kap az ember, melyet nem „hőérzékeny” baktérium okoz, nem is keletkezik láz, ilyen például a TBC, ami csak előrehaladott stádiumban okoz hőemelkedést. A TBC baktérium 100 fok feletti hőmérsékleten sem pusztul el, értelemszerűen egy láz nem befolyásolja a baktérium jólétét.

Az ókorban és a középkorban is csillapították a lázat főleg borogatással, de ez nem volt a mindennapos gyakorlat, a lázat inkább a betegség stádiumának megítélésére használták.

A lázcsillapítás a lázcsillapítók megjelenésével lett sláger. Ha bemegy az ember egy gyógyszertárba, egy egész fal van tele lázcsillapítókkal. Ez az egész gyakorlat a múlt század közepétől kezdődött, és a mai napig terjed kiirthatatlanul.

Az első nagyobb vizsgálatok azt mutatták, hogy ha nem csillapítjuk a lázat, a betegség időtartama átlag 40%-al rövidül, és a szövődményes betegségek előfordulása is rendkívül lecsökken. 1970 és 1990 között csaknem negyven vizsgálat készült a világban ami igazolta, hogy a gyógyszeres lázcsillapítás, hűtőfürdők szakmai szempontból feleslegesek, inkább károsak, de a lázzal kapcsolatos fóbia a mai napig nem enyhült.

A Holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes tájékoztatójában ezt olvashatjuk: „A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog.

Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, lehet adni gyógyszert, de ez csak egy panasz tüneti kezelése. Lázat csillapítani tehát nem kell, hanem lehet nagyon rossz közérzet esetén – ez óriási különbség.

A világ vezető orvostudományi szaklapja a Nature és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is leírja: sok szülő, orvos fél attól, hogy egy 40 fok feletti láz kárt okoz, ezek a feltételezések azonban teljesen alaptalanok. Valójában még 40 fok feletti láz sem károsítja az agyat vagy szívet, nem csapódnak ki a fehérjék, nem okoz halált, a láz nem emelkedik a végtelenségig, maximum 41,7 C fokig az embernél. A vizsgálatok alapján úgy látszik, a láz segíti az immunrendszer hatékonyabb működését, és gátolja a kórokozók szaporodását: azaz a láz jótékony folyamat. Természetesen vannak olyan betegségek aminél indokolt a lázcsillapítás, ilyen például az epilepszia, nehezen egyensúlyban tartható inzulinnal kezelt cukorbetegség, vagy éppen a beteg kiszáradásos állapota, súlyos szervi szívhibája.

Lázgörcs is egy helytelen kifejezés, mivel nem a láztól kap görcsöt a gyermek, helyesebb lenne a „fertőzés okozta görcs” elnevezés, hiszen van olyan amikor a görcs 37 C foknál bekövetkezik.

Mivel a láz semmilyen kárt nem okoz, és a lázcsillapítás egyedüli indikációja, célja a gyermek közérzetének javítása, ezért helytelen olyan módszerrel csillapítanunk a gyermek lázát, amellyel pont, hogy kellemetlenséget okozunk számára – mint hűtőfürdő és társai. Felesleges szenvedtetés, amikor egy lázas kisgyermeket akarata ellenére hideg vízzel locsolnak vagy hideg vizes lepedőbe tekernek, miközben sír és retteg.

Vannak, akiknek a fentiek alapján már 38,1 foknál javasolt lázcsillapító adása, de a tapasztalatok szerint a gyerekek jól tűrik a lázas állapotot, sokuk még 39,5 fokos lázzal sincsenek különösebben rosszul, játszanak vagy TV-t néznek. (én például mikor gyermek voltam olyan lett a viselkedésem mintha alkohol fogyasztottam volna, kiabáltam, rohangáltam, úgy kellett megfogni egy lázméréshez, valószínűleg kaptam lázcsillapítót, bár nem minden esetben)

Tehát felesleges a hűtőfürdő, a priznic (száraz ruhával fedett hideg vizes borogatás), de ha a beteg úgy érzi kellemes, nem is ártalmas. 2011-ben a magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium is kiadta az irányelvét, ajánlását, amely feleslegesnek tartja a lázcsillapítást csak láz miatt. Teljesen mindegy, hány fokot mutat a hőmérő, 38,2 vagy 40,2 Celsius fok csak fájdalom, rossz közérzet miatti panasz esetén érdemes csillapítani a lázat.

Bár a lázas állapot még enyhébb fokú hőmérséklet esetén is komoly betegség előjele lehet, az éjszakai ügyelethívás nagy része indokolatlan, az injekció „követelése” meg nagyfokú tudatlanságot takar.

Ha a láz egy napig tart, nem feltétlenül szükséges az orvosi vizsgálat, természetesen kisgyermeknél, krónikus betegnél, vagy idős embernél más a helyzet. Ilyen esetben indokolt.