A “jó” koleszterin csökkenti az Alzheimer-kór kockázatát

HDL-koleszterin: Csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát?

Kapcsolat van az Alzheimer-kór és a HDL koleszterin között?

A jó koleszterin, vagyis a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) elengedhetetlen az egészséghez. Ennek ellenére az agyra gyakorolt hatása nem teljesen ismert.

Az Alzheimer-kór olyan rendellenesség, ami befolyásolja az emberek gondolkodási és működési képességét a mindennapi életben. A kutatók a mai napig dolgoznak a kezelések kifejlesztésén és az állapot megértésén.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint HDL koleszterin magasabb szintje csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát.

Az Alzheimer-kór egy legyengítő állapot, ami elsősorban az idősebb felnőtteket érinti. Azok az emberek, akiknél kialakul ez a betegség, feledékennyé válhatnak és képtelenek lesznek ellátni a mindennapi feladatokat. Jelenleg ennek a rendellenességnek nincs gyógymódja. A kutatók még mindig próbálják megérteni, hogyan alakul ki a betegség, hogyan lehet megelőzni és hogyan kezelhető a leghatékonyabban.

Egy folyóiratban nem rég jelent meg egy tanulmány, ami új megközelítést hozott. A kutatók az agy-gerincvelői folyadékban lévő jó koleszterin és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata közötti kapcsolatot vizsgálták. Az eredmények arra utalnak, hogy a HDL magasabb szintje az Alzheimer-kór kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár együtt.

Mi a jó/HDL-koleszterin?

A koleszterin olyan anyag, amire a szervezetnek szüksége van. Például a szervezet koleszterint használ bizonyos hormonok előállítására, az élelmiszerek megfelelő megemésztésére és az új sejtek létrehozásához. A szervezet termel koleszterint, de megfelelő táplálékokból is hozzájuthatsz.

A koleszterin két szélsőséges formában létezik a szervezetben: alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és nagy sűrűségű lipoprotein (HDL). Az LDL felhalmozódhat a véráramban, és növelheti a stroke és a szívroham kockázatát, ezért elengedhetetlen, hogy az LDL szintje ne legyen túl magas a szervezetben.

A szervezet HDL vagy más néven jó koleszterinje segít visszajuttatni a koleszterint a májba, hogy a máj le tudja bontani. A HDL számos módon befolyásolhatja az egészséget. Sokat közülük még a kutatók sem értenek teljesen. Például a kutatók még mindig próbálják megérteni, hogy a HDL szintje hogyan hat az agyra.

Mi az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer-kór az agyat érintő rendellenesség, és jellemzően a hatvan év feletti felnőtteknél fordul elő. Hatással van az agy idegeire, és összefügg bizonyos fehérjék felhalmozódásával az agyban. Végül az agy idegsejtjei elhalnak és elveszítik a más agysejtekkel való kommunikációs képességüket.

Ez a károsodás az Alzheimer-kórban szenvedőknek memória-, beszéld- és döntéshozatali problémákat okoz. Gyakran gyengeséget eredményez, és legtöbbször a betegségben szenvedők egy idő után elveszítik az önálló működési képességüket.

HDL-koleszterin és Alzheimer-kór

A szóban forgó vizsgálatban 180, 60 éves vagy annál idősebb résztvevő vett részt. A résztvevők a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Alzheimer-kór kutatóközpontján (ADRC) és a Huntington Memorial Research Institute (HMRI) öregedési programján keresztül vettek részt a vizsgálatban.

A kutatók különféle kognitív teszteken keresztül vizsgálták a résztvevők kognitív funkcióit. A résztvevőktől cerebrospinális folyadékot (CSF), az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadékot, valamint plazmamintákat vettek, és izolálták a DNS-t. A kutatók a DNS-ből vizsgálták az APOE ε4 gént, amely az Alzheimer-kór lehetséges kockázati tényezője.

A kutatók ezután megvizsgálták a kis HDL-részecskék szintjét. Azt találták, hogy a HDL-részecskék magasabb szintje jobb kognitív funkcióval járt együtt a résztvevők körében. Megállapították, hogy ez az eredmény még az APOE ε4 gén, az életkor, a nem és az iskolai végzettség mértékének figyelembevétele után is ugyanaz.

A tanulmány eredményei új kezelési módok kifejlesztéséhez vezethetnek az Alzheimer-kór gyógyításában. A tanulmány szerzője, Hussein Yassine a következőket jegyezte meg a Medical News Today-nek:

“A vérben található részecskék (LDL, HDL) felfedezése számos előrelépést eredményezett a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére és megelőzésére szolgáló gyógyszerek felfedezésében. Most először mérjük a HDL-részecskéket az agy-gerincvelői folyadékban az agy HDL helyettesítőjeként, és megállapítottuk, hogy a HDL magasabb szintje kölcsönös viszonban van a kognitív mérések során nyújtott jobb teljesítménnyel.

Most, hogy megvan ez a biomarker, a következő lépésünk az, hogy kitaláljuk, mi segíti elő ezeknek a kis HDL-részecskéknek az agyban történő képződését. Az ilyen új felfedezések az Alzheimer-kór elleni harcunk gyógyszereinek új listájához vezethetnek.”

A tanulmány korlátai és a kutatás folytatása

A szerzők megjegyezték, hogy tanulmányuknak számos korlátja volt. Először is, nehéz azonosítani, hogy ezek közül a részecskék közül melyik rendelkezik védő tulajdonságokkal, mivel a HDL-nek számos altípusa létezik. Elismerik, hogy több kutatásra van szükség az agyban és az általános keringésben lévő HDL-ek közötti kölcsönhatások és különbségek megértéséhez.

A kutatók továbbá elismerik, hogy a tanulmány eredményeit nem lehet általánosítani, és a tanulmány nem mutat ki okot. További kutatások azt vizsgálhatják, hogy a HDL-szint előre jelezheti-e a kognitív problémák kialakulását, és hogy a HDL-szint növelése segíthet-e megelőzni az Alzheimer-kórt. A kutatók megjegyzik, hogy a jövőbeni tanulmányok több résztvevőt vonhatnak be, és ezek több hosszú távú nyomon követést igényelhetnek.

Az Alzheimer-kórszövetség optimistán fogadta a tanulmány eredményeit. Percy Griffin, Ph.D., az Alzheimer-kór Egyesület tudományos tevékenységéért felelős igazgatója a következőket jegyezte meg az MNT-nek:

“Ez a munka érdekes, és kiegészíti az agy-gerincvelői folyadékban található különböző fajokat vizsgáló kutatások növekvő körét. Ezek a kis, nagy sűrűségű lipoprotein részecskékre vonatkozó felfedezések érdekesek, és olyan biomarkerek kifejlesztéséhez vezethetnek, amelyek segíthetnek megjósolni, hogy az emberek milyen gyorsan haladnak át az Alzheimer-kóron. A minta mérete azonban meglehetősen kicsi, és további kutatásokra van szükség.”

 

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

scroll to top