Immunrendszerünk felel a testünk fertőzések elleni védelméért. Általában hatékonyan működik, azonban előfordul, hogy hiba csúszik a rendszerbe és megbetegszünk. Hogyan növelhetjük immunrendszerünk hatékonyságát és hogyan előzhetjük meg a különböző betegségeket?

Az immunrendszer speciális sejtek, szövetek, fehérjék és szervek hálózata, amelyek együtt védik a testet a potenciálisan káros idegen betolakodóktól és betegségektől.

Immunrendszerünk akkor működik megfelelően, ha képes felismerni és elpusztítani az olyan idegen anyagokat, mint például a baktériumok, a vírusok és a paraziták. Az immunrendszer két nagyobb részre osztható: veleszületett immunválasz és szerzett immunitás.

A veleszületett immunitás a velünk született természetes védelem, és gyakorlatilag ez az első védelmi vonalunk a fertőzések ellen. Egy fertőzésnél ez az immunválasz percek alatt reagál és próbálja a kórokozót eltávolítani extra nyálka termeléssel vagy azzal, hogy lázat idéz elő szervezetünkben.

A szerzett immunitást életünk során szerezzük meg azzal, hogy ki vagyunk téve a különféle betegségeknek, elkapjuk azokat, vagy oltások segítségével védve vagyunk ellenük. Ez az immunválasz felismeri a behatoló specifikus antigénjeit (fehérjéit) és célzottan válaszol azért, hogy eltávolítsa őket a szervezetből.

Ennek a rendszernek körülbelül 5-10 nap kell ahhoz, hogy felismerje és azonosítsa milyen ellenanyag szükséges. Ez idő alatt a veleszületett immunrendszerünk meggátolja a kórokozó sokszorozódását.

Lehetséges-e az immunrendszerünk tudatos megerősítése?

A szerzett immunitás hatékonysága vakcinákkal növelhető. Ezek az oltások a baktérium egy legyengített verzióját tartalmazzák, az immunrendszer megjegyzi azt, így legközelebb, amikor megtámadja szervezetünket, tud védekezni.

Az immunrendszer rengeteg féle sejtből áll, amelyek különféle módokon válaszolnak a különböző baktériumok megjelenésére. Honnan tudjuk, hogy pontosan melyik sejteket kellene erősíteni és azokból is mennyit? Ezeket a kérdéseket a tudósok sem tudják jelenleg megválaszolni.

A kutatók tudják, hogy a test folyamatosan fehérvérsejteknek nevezett immunsejteket állít elő, és sokkal több olyan sejtet, limfocitát generál, amelyek B-sejtekké és T-sejtekké érnek, mint amennyi szükséges.

A felesleges sejtek a természetes sejtpusztulás, az úgynevezett apoptózis révén pusztulnak el. Nem ismert, hogy mi a legjobb sejtkeverék, vagy mi az optimális szám az immunrendszerünk működéséhez.

Legyengült immunrendszer

Sok ember esetében az immunrendszer képes szabályozni önmagát, és nincs szüksége segítségre. Néhány embernél azonban a gyógyszerek vagy az immunrendszeri rendellenességek túlműködést vagy az immunrendszer alacsony aktivitását okozzák.

Az elsődleges immunhiányos rendellenességek általában születésünktől kezdve jelentkeznek, és az immunrendszer bizonyos hiányzó részei okozzák.
A másodlagos immunhiányos rendellenességek annak következtében jelentkeznek, hogy az immunrendszert a környezeti tényezők, köztük a HIV-fertőzés, a súlyos égési sérülések, az alultápláltság vagy a kemoterápia befolyásolják.
Allergia és asztma akkor alakul ki, amikor az immunrendszerünk olyan anyagokra is reagál, amelyek nem károsak.
Az autoimmun betegségek olyan állapotok, mint a lupusz, a reumás ízületi gyulladás, a gyulladásos bélbetegség, a sclerosis multiplex és az 1-es típusú cukorbetegség, ahol az immunrendszer tévesen megtámadja a test sejtjeit és szöveteit.

Életmódunk kihatása az immunrendszerünkre

Az immunrendszer elsődleges összetevői a nyirokcsomók, a mandulák, a lép, a csontvelő és a csecsemőmirigy, ami a mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont mögött. A csecsemőmirigy egy nyirokszerv, ami a T-sejtek érésének legfőbb helye.

Az immunválasz összekapcsoltságáról és bonyolultságáról azonban még sokat kell megtudni. A megfelelő működéshez harmóniát és egyensúlyt igényel az egész rendszer.

Nem találtak közvetlen kapcsolatot az életmód és a fokozott immunválasz között, de a kutatók megvizsgálták olyan tényezők hatását, mint a testmozgás, az étrend és a stressz.

Az immunrendszer jó állapotban tartása érdekében a legjobb, ha olyan egészséges életmódot folytatsz, amelyek az egész test számára előnyösek lesznek. Ezek a stratégiák a következők:

zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend
rendszeres testmozgás
optimális testsúly kialakítása/megtartása
dohányzás elkerülése
mértékkel történő alkoholfogyasztás
megfelelő mennyiségű alvás
rendszeres kézmosás, fertőzések elkerülése
lehető legkevesebb stressz

Diéta és az immunrendszer

Egy egészséges, megfelelő tápanyagokban gazdag étrend hozzájárul az immunrendszerünk normál működéséhez.

Az A-, C- és D-vitaminok, az ásványi anyagok és a cink nagy szerepet játszanak az immunműködésben. Az alultáplált társadalmak fogékonyabbak a fertőzésekre, hiszen néhány nyomelem hiánya a szervezetben negatívan befolyásolhatja az immunválaszt.

Vitaminok és ásványi anyagok

A cink-hiány – amely krónikus betegségek okozója is lehet – negatív hatással van az immunrendszerre, ugyanis a cink hiányában jóval fogékonyabbak lehetünk a különböző gyulladásos megbetegedésekre.

A D-vitamin kiegészítő szedése összefüggésbe hozható az immunrendszer hatékonyságával. A D-vitamin-kiegészítők terhesség alatt történő alkalmazása erősítheti az újszülött immunrendszerét, amely így képes lesz őt megvédeni a légzőszervi fertőzések és az asztma ellen.

A kutatások szerint a D-vitamin aktiválja azokat a T-sejteket, amelyek képesek azonosítani és megtámadni a rákos sejteket. Idősebb felnőtteknél a D-vitamin szintén csökkentette a légúti fertőzéseket.

Immunrendszerünk erősíthető a táplálékainkkal?

A probiotikumok segítenek ellensúlyozni a széles-spektrumú antibiotikumok káros hatásait azáltal, hogy folyamatosan készen tartják az immunrendszert az új fertőzésekre való reagálásra.

A DHA-ban gazdag halolaj a B-sejtek aktivitását fokozza, amely a rosszabbul működő immunrendszert segíti.

A magas zsír- és kalóriatartalmú étrend hasonló reakciót vált ki az immunrendszernél, mint egy bakteriális fertőzés, ráadásul olyan betegségekhez vezethet mint például a diabétesz vagy az érelmeszesedés.

Edzés és az immunrendszer

Mint ahogyan az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás is szerepet játszik az egészség megőrzésében és az immunrendszer normál működésében. A testmozgás hozzájárul a hatékony vérkeringéshez, amely által az immunsejtek folyamatos mozgásban vannak, így hatékonyabban végzik a dolgukat.

Egy kutatás bebizonyította, hogy napi 20 perc közepes intenzitású testmozgás stimulája az immunrendszert, így hozzájárul a test gyulladáscsökkentő folyamataihoz.

Immunrendszerünk hatékonyságát befolyásolják még

Az előbb említett rendszeres testmozgás és kiegyensúlyozott étrend mellett vannak bizonyítékok más tényezőkre is, amelyek hatással vannak az immunrendszerünk működésére.

A krónikus alváshiány csökkenti az immunrendszer reakcióját és a fehérvérsejtek keringését, míg a mély alvás és a megfelelő minőségű alvás erősíti az immunrendszert.

A napsütés is jótékony hatással bír az immunrendszerre, ugyanis energizálja a fertőzések ellen harcoló T-sejteket, a napsugárzásban található kék fénytől ezek a sejtek gyorsabban mozognak, ami által gyorsabban reagálnak a fertőzésekre.

A stresszcsökkentés szintén jótékony hatással van az immunrendszer működésére.

A magány szintén lehet egy stresszor, amely kihat az immunrendszerre. A kutatások kimutatták, hogy azok az egyének akik magányosak, magasabb stressz következtében kialakuló gyulladáshoz köthető fehérjeszintet produkáltak. Ezek a gyulladáshoz köthető fehérjék összefüggésben állnak a 2-es típusú diabétesz, a koszorúér betegség, az Alzheimer-kór és az artritisz betegségekkel.

Számos kérdés felvetődik még az immunrendszer funkcióit, működését illetően, azonban az kijelenthető, hogy egy egészséges, kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás, elegendő jó minőségű alvás és a stressz csökkentése hozzájárulnak ahhoz, hogy immunrendszerünk a lehető legjobban működjön!

Forrás: www.medicalnewstoday.com