Kazimierz Funk lengyel biokémikus, a vitamin koncepciójának első kidolgozója 132 éve, 1884. február 23-án született. 1904-ben a berni egyetemen doktorált szerves kémiából. A diploma megszerzése után először a párizsi Pasteur Intézetben (1904), Emil Fischer mellett (1906) dolgozott, majd a londoni Lister Intézetben (1910) végzett laboratóriumi kísérleteket.
Kutatásait a barna rizsben található, addig ismeretlen anyag elkülönítésének szentelte. A XX. század elején jöttek rá, hogy azok az emberek, akik rendszeresen barna rizst fogyasztanak, kevésbé fogékonyak a beri-beri betegségre, mint azok, akik teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak. (Az angol William Fletcher fedezte fel, hogy ha bizonyos elemek nem, vagy nem kellő mennyiségben szerepelnek az étrendünkben, hiánybetegségek léphetnek fel.)
1912-ben sikerült előállítania rizskorpából a beri-beri ellenszerét, és mivel az anyag egy aminó-csoportot tartalmazott, elnevezte vita amine-nak (vitamin), a vita (élet) és amine (nitrogéntartalmú vegyület) szavakból illesztve össze a nevet. (A szóvégi “e” betűt később elhagyták, amikor felfedezték a kutatók, hogy a vitaminok nem szükségszerűen csak nitrogéntartalmú aminók lehetnek.) Az évekkel később kialakult elnevezési rendszerben ez a vitamin lett a B-1 vtamin (Thiamin).
Funk hipotézist állított fel arra, hogy további gyakori betegségek gyógyítása is lehetséges lesz vitaminok segítségével. Feltételezte, hogy a skorbutot és a pellagrát a beri-berihez hasonlóan valamely vitamin hiánya váltja ki. Publikációi nyomán a biokémiai kutatások irányában világszerte fontos szerephez jutott a vitaminok kutatása.
Későbbi kutatásai során további fontos tápanyagok létezését vetítette előre, amelyek az idők során a B1, B2, C, és D vitaminok lettek. 1936-ban meghatározta a thiamin molekula struktúráját, és elsőnek izolálta a nikotinsavat (niacin vagy B3 vitamin). Jelentős eredményeket ért el a hormonok, a cukorbetegség, a fekélyek és a rák biokémiájával kapcsolatos kutatásokban is.
forrás: mtva