A vas létfontosságú alkotóeleme a hemoglobinnak és a mioglobinnak. Vas hiányában ezek a fehérjék nem képesek az oxigénszállításra. Ezen mindenki által ismert funkciója mellett számos anyagcsere-enzim működéséhez is nélkülözhetetlen a vas. A szervezet vasegyensúlya egyedülálló abban, hogy szervezetben tárolt mennyisége hatással van a felszívódására, manapság a nők 80%-a vashiányos állapota ellenére nem jut elegendő vashoz az étrendjéből.
Bár számos tényező befolyásolja a szervezetbe jutó vas felszívódását, nem kérdés, hogy ezek közül a táplálékunk vastartalma a leglényegesebb. Az elfogyasztott ételek vastartalmának biológiai hasznosulása látszólag fontosabb, mint az elfogyasztott vas mennyisége. Az emésztőrendszerbe jutó gabona vastartalmának például mindössze 5 százaléka képes felszívódni és ez általánosan elmondható az összes – a népi hagyományok szerint magas vastartalmú – növényi vasforrásról. Az állati eredetű fehérjék vastartamának a legjobb a hasznosulása, de ez is mindössze 30 százalék körül mozog az étel elkészítési módjától függően. A hagyományos magyar étrend 6mg vasat tartalmaz 1000 kalóriánként, ami figyelembe véve a fenti hasznosulási értékeket csak elvben elegendő a szervezet vasigényének kielégítéséhez. Ez a legfőbb oka annak, hogy 13 éves kor körül megjelenik – elsősorban lányok körében – a vashiányos vérszegénység, ami a 20 éves korosztályban már 80 százalékos elterjedtségű. Tíz középiskolás lányból 8 vashiányos anémiában szenved, anélkül, hogy erről tudna.
Számos, a vasfelszívódást hátrányosan befolyásoló táplálkozási szokás széleskörű elterjedése is hozzájárul az összkép romlásához. A két évtizede folyamatosan növekvő ásványvíz fogyasztás (karbonátok) és a tea vagy kávé 15 éves kortól való rendszeres fogyasztása (tannátok) szintén hátrányosan befolyásolják a vas felszívódását.
A vashiány kialakulását lenne célszerű megakadályozni az étrend megfelelő kiegészítésével, mert egy már kialakult vashiány kezelése nem egyszerű feladat. Az emberi test 3 gramm körüli vasat tartalmaz. Napi 10 milligramm vasat tartalmazó átlagos étrendet feltételezve és a fenti felszívódási adatokat elemezve látható, hogy már egy 30%-os vashiány – ami egyébként jellemző a 19-50 éves korosztályra – kezelése is hónapokat vagy akár egy évet vehet igénybe. Egyetlen menstruációs nap 1-2mg vasvesztéssel jár, míg a szülés és szoptatás gyermekenként 700-900mg vasveszteséggel jár. Ennek pótlása szakszerű odafigyelést, rendszeres mérést és korszerű vaskészítményeket igényel étrendkiegészítésként.
