Biorezonancia, kvantumrezonancia, abrakadabra

Mivel szinte nincs ember aki mostanában megjelenne a rendelőmben anélkül, hogy korábban át ne esett volna valami biorezonanciás, kvantumrezonanciás, elektroakupunktúrás, elektroszomatográfos, vagy egyéb hangzatos diagnosztikán, ahol pár ezer forintért egy perc alatt 90 különféle szervi elváltozásra, fertőzésre vagy hormonális elváltozásra diagnosztizálták, le fogom írni a véleményemet ezekről. Bár tartok tőle, hogy most is bíróságon végzem, mint jellemzően minden esetben, amikor meztelen királyokkal vitatkozok.

Sok évvel ez előtt megdöbbenve láttam, hogy egy számomra elismert természetgyógyász biorezonanciás készülékkel vizsgált valakit, miközben a körülötte állókat zagyva, összefüggéstelen szöveggel kápráztatta el, mielőtt meghozta a diagnózist. Zagyva volt a szöveg, mert a fogalmak amiket kimondott köszönő viszonyban nem voltak azzal, amit csinált.

Gyerekkoromban mérnöknek tanítottak és addigra régen túl voltam pár nevetséges biorezonanciás vizsgálaton és azon is, hogy szétszedjem a berendezést és lássam, hogy nincs benne semmi. A király meztelen volt. Miért használt mégis ez az egyébként ügyes szakember ilyen „parasztvakítást” a diagnosztikájában? Amikor végzett a bemutatóval és sikerült neki négyszemközt feltennem a kérdést, azt mondta, hogy ez nem neki kell. Ez a betegnek kell.

Tudta, hogy a mérés semmit nem ad hozzá ahhoz, amit addigra már amúgy is felmért a betegről annak bőre, szeme, haja, tónusa és kikérdezése alapján. Az egész egy órás mutatványt azért csinálta, hogy kitöltse valamivel az időt és meggyőzze a pácienst arról, hogy a diagnózis helyes. A műszer a lámpák, a csipogás és a laptop a betegnek kellett.

Igény van a csodára

Miután a minap egy barátom beszerzett az eBay-ről egy filléres “kvantumrezonanciás diagnosztizáló” műszert, ami ránézésre egy szappantartóra elékeztetett és egy olyan “modern” csatlakozó volt rajta, amit 40 évvel ez előtt gyártott kelet-német rádiókon láttam utoljára, ismét kibújt belőlem a kisördög. Unszolására hagytam “megmérni” magam. Miután az összes testi paraméteremet be kellett táplálni a mérés előtt a programba, már sejtettem, hogy mit fogunk “mérni”. Csak rá kellett tennem a jobb tenyeremet a szappantartón lévő két elektródára és elindult a “mérés”. Ennek során mindenféle hókusz-pókusz jelent meg a képernyőn és mindig mutatta éppen melyik szervemet “méri”. A végén pedig lesújtó eredményt kaptam, amiben emésztőszervi-, ízületi-, vese- és keringési problémák kialakulását mutatta 40-50%-os előrehaladottsággal. Ha nem szakemberként, hanem páciensként ültem volna ott, ebben a pillanatban megkaptam volna a diagnózist és a terápiás javaslatot is. De volt egy ötletem:

Kértem, hogy anélkül, hogy bármit változtatnánk a mérésen, üsse be a számítógépnek, hogy nem 45, hanem 25 éves vagyok. A csoda bekövetkezett! Azonnal minden mérési eredményem a legjobb tartományba került és 95%-os egészségi állapotba kerültem. A két mérés közt 1 perc telt el. Fel sem álltunk.

Mivel még mindig optimista volt frissen szerzett csodaeszközével kapcsolatban, rávettem egy újabb vizsgálatra. Egy megnedvesített papírzsebkendőt tettünk a NASA technológiás kvantumdiagnosztikai eszközre és elindítottuk a vizsgálatot. Azt gondolnánk, hogy a mérés nagy “HIBA” felirattal megáll – nem? Csodák csodája a papírzsebkendőnek attól függően lett veseelégtelensége, hormonális kiegyensúlyozatlansága, pajzsmirigy-problémája és egyéb krónikus elváltozásai, hogy milyen idősnek írtuk be a mérés előtt. Egy 20 éves papírzsebkendő egészen jól volt, míg egy 60 évesnek számtalan problémája volt már. Még az is javított az állapotán, ha nem Máriának hívtuk, hanem Rebekának.

Pár percig zavarba hoztam a kollégát, de hamar kivágta magát: jó pár embernek végzett már vizsgálatot és két esetben is pontosan megmondta a mérés, hogy ma baja van az illetőnek. Persze ekkor már meg sem kíséreltem a matematikát vagy annak statisztikai ágát elővenni, mert kezdett hitéleti kérdéssé válni a dolog.

Mire jó egy ilyen csoda-műszer?

Megint egy régi történet jut eszembe. Évtizedekkel ez előtt, hatodik órája kerestük hiába egy telefonközpont hibáját, bevetve minden általunk akkor ismert módszert és eszközt. Amikor megérkezett a főnökünk és látta, hogy le vagyunk izzadva, odajött, körbenézett a területen és két perc alatt megtalált egy gombostűfejnél is kisebb, valahonnét lepattant nikkeldarabot, ami be volt szorulva egy jelfogó két lemeze közé, megakadályozva a kapcsolást. Mi kiakadtunk, ő vigasztalt bennünket. A különbség az volt, hogy ő értett ahhoz, amit csinált.

A mai orvos és természetgyógyász képzés kiöli a legalapvetőbb képességet a tanulókból: nem képesek felismerni egy nyilvánvaló testi állapotot. Egy jó orvos ránéz egy vérszegény páciensre és azt mondja: vérszegény. Tíz orvosból kilenc elküldi vérvételre. Ránézek egy alkoholistára és látom, hogy tönkre van a mája. Tíz orvosból kilenc elküldi laborba. Ahhoz, hogy megállapítsam valakiről, hogy elhízott, vagy kórosan sovány, nem kell testösszetétel elemző készülék. Főleg akkor nem, ha a műszer katalógusa szerint 10% a mérési pontossága. Egyetlen év alatt megtanulható az, hogyan állapítható meg valakinek a magas vérnyomása mindössze a bőre, az arca és a mozgása alapján. Pontosabban, mint a kereskedelemben kapható olcsó vérnyomásmérők.

Most meg fogok sérteni egy csomó embert. A szakértelem nem helyettesíthető olcsó műszerekkel. Az orvostudomány használ ugyan remek diagnosztikai eszközöket manapság, de azok nem olcsók. Ez a szerencséjük az orvosoknak, mivel ők sem sokkal jobbak, mint természetgyógyász kollégáik. Túl sokszor hagyatkoznak a műszerekre és túl kevésszer a józan eszükre. Az eredmény siralmas. Emberek sétálgatnak heteken át a kórházak emeletein papírhalmokkal a kezükben és gépről-gépre kötözgetik őket, hogy kiderüljön, kifingott a hasnyálmirigyük. De minden erre utaló tünetet elmondtak volna az első öt percben, ha valaki leült volna velük és kikérdezte volna őket. Helyette minden kedden megvizsgálja őket egy kórházi műszer és a munkaszüneti napokon pedig valami zagyva elektromágnesdiagnosztikán vesznek részt.

Léteznek egyébként jó diagnosztikai eszközök. Ezek nem olcsók. És vannak olcsók. Ezek meg nem jók. Nagy igény lenne olyan eszközökre, amik e két tulajdonságot ötvözik, de ezeket még nem találták fel és nem is lehet a eBay-en megrendelni Hongkongból. Mára több száz működik az országban. Riogatják feleslegesen vele az embereket idétlen diagnózisokkal vagy nem fedeznek fel egyébként teljesen nyilvánvaló állapotokat. Mindkettő ártalmas.

Kihívás

Arra gondoltam, hogy kihívom azokat akik a fenti írásban érintettnek érzik magukat és most vérig vannak sértve. Egy egész havi fizetésemet adom annak, aki hajlandó egy kettős-vak összehasonlításban igazolni, hogy a biorezonanciás masinája nagyobb pontossággal kimutat valamit amit én nem veszek észre minden műszer nélkül.

Megvizsgálunk 10 embert akiknek valami, már orvosilag igazolt nyavalyája van és aki több esetben ad pontos diagnózist, viszi a vesztes egy havi fizetését. A vesztes pedig itt a Natúr Hírek oldalain nyilvánosan kardjába dől. 🙂