A legismertebb hiánybetegség az angolkór (amit az angolok természetesen nem angolkórnak, hanem „rickets”-nek hívnak), a csontok meglágyulása, ami Európa szegényei között főleg a XX. század elejéig volt gyakori, súlyos D-vitamin hiány esetén.
De az elmúlt pár évtizedben azt is bebizonyították, hogy az alacsony D-vitamin érték a szervezetben szinte minden betegség kockázatát megnöveli, a rákét, a szív és keringési betegségekét, a magas vérnyomásét, az agyvérzését, a csontritkulásét, és a meddőségét, többek között.
A terhes nőknek különösen vigyázniuk kell, mert az alacsony D-vitamin szint a terhesség alatt nemcsak a magzat csontozatának fejlődésére van egy életre szóló rossz hatással, és megnöveli annak esélyét is, hogy a gyermek később cukorbeteg lesz (1-es számú cukorbetegséggel), de megnöveli a terhesség alatti vaginális fertőzés esélyét, és a császármetszés előfordulását is.
Ennek ellenére, különösen a téli hónapok alatt, az Európaiak közel fele nem jut elég D-vitaminhoz, és ez Észak-Európában a legsúlyosabb. Hiszen legfontosabb forrása ennek az anyagnak a természetes napfény, ami a megrövidült napok és a testünket betakaró téli ruhák miatt nem éri el a bőrünket.
Nagyon kevés élelmiszerben van elegendő D-vitamin, ezek között vannak az úgy nevezett olajos halak, mint a hering, a lazac és a tonhal. Régebben csukamájolajat adtak a gyerekeknek olyan helyeken, ahol a halfogyasztás és az elegendő napfény nem voltak elérhetőek. Ma már nem divat a csukamájolaj, és részben ennek köszönhetően, részben annak, hogy a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek a szabad lég alatt, és egyre többet a képernyők előtt, az angolkór újra megjelent.
Bár napi 10-15 perc napfény az arcokon és a karokon elegendő lenne ahhoz, hogy a d-vitaminhiány teljesen megszűnjön, ez jellemzően nincs meg a legtöbb kismamánál. Előfordul, főként a téli hónapokban, hogy hetekig nem látnak napfényt. Az ablaküveg, az autók szélvédője egyaránt kiszűri a d-vitamin termelést okozó ibolyán túli sugarakat.
Maradnak így a felírt bogyók, a terhesvitaminok. Egy friss vizsgálat szerint a kismamák 70 százalékának a vérében a szükségesnél kevesebb d-vitamin volt. De hogyan történhetett ez meg, amikor kiváló magzatvédő vitamint szednek? Olyat, amiben állítólag minden benne van, amire szüksége van babának és mamának. A dobozon lévő listán ott virít a D-vitamin, és az, hogy „az ajánlott napi adag 100 százaléka”. Akkor mi nem stimmel?
Az “ajánlott napi adag” rejti a probléma okát. Miközben gyermekorvosok nagyjából egyet értenek abban, hogy napi 1000-2000NE lenne minimálisan szükséges elfogyasztandó ebből a tápanyagból és a fent is említett napi 10-15 perc napozás ezt nagyjából biztosítja, addig a magzatvédő vitaminok ennek csupán felét, negyedét tartalmazzák. A magyar étrend pedig csupán tizedét vagy annál is kevesebbet.
