Ha kíváncsi vagy arra, hogyan öregszenek a sejtjeid, akkor a választ a kromoszómáid végeinél érdemes keresned. A telomerek szorosan figyelemmel kísérik a sejtjeinkben felhalmozódó károsodásokat, és jelzik, ha eljött a visszavonulás ideje.

A testünk sejtjei egész életünk során rengeteg negatív hatásnak vannak kitéve. A környezeti tényezők, mint például az ultraibolya sugárzás, a helytelen táplálkozás és az alkohol, valamint a pszichológiai tényezők, köztük a stressz, jelentős károsodás kockázatának teszik ki sejtjeinket.

Ezek a tényezők károsítják a sejtjeinkben lévő DNS-t, és hajlamosítanak minket a rákra és egyéb más betegségekre.

Szerencsére azonban kifinomult biológiai rendszereink vannak a károk ellensúlyozására. Ezen mechanizmusok egyike a sejtek öregedésében vesz részt, biztosítva, hogy az egyes sejtek egy bizonyos ideig éljenek, mielőtt meghalnak.

A telomerek a DNS és a fehérjék szakaszai a kromoszómák végén. Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, ezek a szakaszok természetesen rövidülnek. Amint a telomer hossza elér egy meghatározott határpontot, a sejt elöregszik, ami azt jelenti, hogy többé nem tud osztódni, és később elpusztul.

Hogyan működnek a telomerek? És miért öregszenek egyesek gyorsabban, mint mások?

A telomerek védő sapkák

Mint már említettük, a telomerek a kromoszómák végein lévő struktúrák, amelyek DNS-szakaszokból és fehérjékből állnak. Amikor egy sejt osztódik, a kromoszómák replikálódnak, többszöröződnek, és minden leánysejt egy azonos párt örököl.

De sejtjeinknek nagy problémájuk van a DNS replikációjával. Az ezért a folyamatért felelős enzimek, az úgynevezett DNS-polimerázok könnyen képesek többszörözni a DNS egyik szálát a kromoszómában, de a másik szál többszörözése sokkal összetettebb.

A jelenség oka, hogy a DNS-molekula irányított, vagyis a kettős spirál két szála ellentétes irányban fut.

A DNS-polimerázok képesek egy előrefelé haladó, folyamatos DNS-szálat létrehozni, de amikor ennek a gépezetnek visszafelé kell dolgoznia, összekuszálódik. Ehelyett rövid töredékek keletkeznek előrefelé, amelyeket aztán más enzimek kötnek össze.

Ha kromoszómáink túlsó végéről van szó, a fordított szál legutolsó szakasza, vagyis a lemaradó szál nem többszörözhető. Ennek eredménye a telomer DNS-szakasz fokozatos lerövidülése a sejtosztódás minden fordulójával.

Ez azt is jelenti, hogy a DNS egyik szála valamivel hosszabb, mint a másik. Ez valójában jó dolog; lehetővé teszi, hogy a szabad DNS-szál felgöndörödjön és a meglévő kettős szálú DNS-be tapadjon, védőhurkot képezve.

A progresszív telomerek rövidülésével együtt jár a sejtek öregedése. A tudósok úgy gondolják, hogy ez egy természetes védekező mechanizmus, amely megakadályozza, hogy a túl sok kárt felhalmozott sejtek potenciális rákos sejtekké alakuljanak át.

A biológiai életkort befolyásoló tényezők

A telomerek hossza felhasználható az egyén biológiai életkorának jelzésére (amely eltér a kronológiai életkortól). A tudósok ma már tudják, hogy számos tényező – köztük a testmozgás, az alvás, a depresszió és bizonyos génmutációk – összefüggésbe hozható a telomerek hosszának csökkenésével, és ennek következtében idő előtti biológiai öregedéshez vezethet.

Például egy, a Pediatrics folyóiratban nemrég megjelent tanulmány kimutatta, hogy azoknak a gyerekeknek, akik elveszítették apjukat, lényegesen rövidebbek voltak a telomerjei.

Hasonlóképpen, a Journal of Psychiatric Research 2017. szeptemberi számában közzétett szisztematikus áttekintés is összefüggést mutat a gyermekkori nehézségek – beleértve az erőszakot, az intézményesülést és a szegénységet – és a rövidebb telomerek között.

Hogy a telomerhossz a biológiai öregedés jelzője-e, vagy annak oka, azt még meg kell vizsgálni. De a telomerek hosszúsággal negatívan összefüggő tényezők korlátozása valószínűleg hozzájárul a fiatalabb biológiai életkorhoz.

Forrás: www.medicalnewstoday.com