Széndioxid – áldás vagy átok a Földön?

Ha felteszem a kérdést az utcán 100 járókelőnek, hogy a légkörben lévő széndioxid jó vagy rossz, veszélyes vagy hasznos, mit fog válaszolni a többség?
Mit válaszolna Ön?

Ez csak attól függ, mennyit olvas újságot és mennyire sikerült az Ön agyát is átmosni a “széndioxidveszély” problémájával. Amennyiben az  index.hu vagy az MTI a mértékadó hírforrás az Ön számára, akkor eddigre elhitte, hogy sok jelenlegi bajunk és a jövőnk záloga az, hogy le tudjuk e csökkenteni a széndioxid kibocsátásunkat. A valóság azonban ennek éppen a fordítottja.

Na, de hogyan? Az lehetetlen!

Az nem lehet, hogy a világ összes tudósa és Európa inden politikusa tévedne amikor a széndioxid (továbbiakban CO2) veszélye miatt üléseznek és kvótáznak. Én nem is gondolom, hogy tévednének.
Én azt gondolom, hogy szándékosan vezetik félre az embereket azzal a céllel, hogy lenyúljanak egy csomó pénzt tőlük. Lássuk mire alapozom ezt a feltevést.

Van egy definíció, amit itt-ott elvétve hallani: “kibocsátáskereskedelem”. Ez nem jelent mást, mint egy fantasztikus üzleti lehetőséget amivel politikusok és velük bratyizó pénzemberek úgy jutnak pofátlanul nagy összegekhez, hogy a kisujjukat sem mozdítják meg, csak nyilatkozatokat tesznek itt-ott a CO2 rémével és elérik, hogy fizessünk a semmiért. Az így befizetett pénz aztán a tőzsdén jön-megy. Vannak brókerek akik májusban széndioxidod adnak el és októberben visszavásárolják – így jutva profithoz. Miért pont akkor? Az ördög tudja. Nem értek a tőzsdéhez. De viccesen azt mondhatnánk, hogy a tőzsdén a legnagyobb a széndioxid koncentráció az egész világon. Magasabb mint egy pohár szódában.

Vannak olyanok, akiket az állam megbíz azzal, hogy adják el a kvótánkat egy cégnek aki ciprusi aki adja el egy honkonginak, akitől meg majd visszavásároljuk ugyanezt. Hogy ezen mindenki jól jár, azt kétlem. Mert ha nem egy láthatatlan széndioxidkvótáról beszélnék hanem egy bicikliről akkor mindenki hamar megértené.
Mi az üzlet nekem abban, ha eladom a biciklimet 100 forintért egy ciprusinak aki tovább adja 200-ért egy honkonginak, akitől én visszavásárolom 300-ért? Ebben csak akkor van üzlet, ha a bicikli lopott volt eredetileg és én vagyok a ciprusi és a honkongi is. A végén vagy a bicikli vagy a 300 forint az enyém marad és addigra már nem lopott hanem vettem – ugye emlékszik mindenki 300-ért.

De miért csökkentjük ha nem is veszélyes?

Mert hogy nem az, azt igen könnyű belátni. Ha csak egy kicsit is belenézünk a Föld-történelembe, azt fogjuk találni, hogy szinte mindegy mennyi széndioxid volt a légkörben, az élet élt és virult. Pedig volt a mainál 15x több is. 

Számoljunk egy kicsit. A 15x több az másképp leírva 1500%. A rémisztő grafikonok amikkel a média riogatja az adófizetőket általában a 80-as éveket veszi alapul. Azóta átlagosan 15%-ot emelkedett a légkör széndioxid tartalma. 330-ról 380-ra. Ez egyébként az emberi tevékenységnek köszönhető, ebben nincs vita köztünk. Sokkal több anyagot égetünk el és sokkal többen is vagyunk. Ez meg fogja emelni a széndioxid koncentrációt. 

De őszintén szólva semmi baj nincs ezzel. A széndioxid ugyanis nem az élet ellen van, hanem éppen fordítva: széndioxid hiányában nincs élet. Az, hogy ma egyáltalán életről beszélhetünk a bolygónkon a széndioxidnak (is) köszönhető.

A növények széndioxid + víz + napfény keverékéből egy fotoszintézisnek nevezett bonyolult kémiai folyamat során hozzák létre a szerves vegyületeik kiinduló állapotát a cukrot: A fotoszintézis nagyon leegyszerűsített egyenlete: 6CO2 + 6H2O + fény = C6H12O6 (glükóz) + 6O2  Aki nem járt kémiaórára, annak annyit, hogy a végén cukor és oxigén keletkezik.

Szóval ennyire veszélyes az anyag. De a lényeg ez után jön:

Az erdők hálásak érte

Egy kutatócsoport azt vizsgálta, hogy milyen hatással lesz a megnövekedett CO2 tartalom a légkörben az élővilágra. És lássanak csodát: éppen a fordítottja mint amit a politika szajkóz. 

A vizsgálat precíz ám egyszerű módszert alkalmazott: megszámolta a fákat a Földön. Én sem hittem először, de a mai műholdas fényképészeti és képelemzési módszerek erre alkalmasak. 

A NASA 1982 és 2016 közötti időszakban készített kimondottan abból a célból méréseket, hogyan változik a Föld erdőterületeinek nagysága. Tényleg! Visszatérve a bevezetőben említett felméréshez: mi lenne ha azt kérdezném meg öntől vagy az utcán mászkáló 100 embertől, hogy Ön szerint csökkent vagy nőtt az erdőterületek nagysága a Földön az elmúlt 35 év során? Ha olvas újságot és néz TV-t azt fogja mondani, hogy vészesen csökkent. Pedig az igazság ennek a fordítottja.

A fenti időszak alatt két dolog történt. Az első az emberi tevékenység eredménye, a másik a természet saját produktuma.

A csupasz földterületek (sivatag, terméketlen pusztaság) nagysága 1.16 millió négyzetkilométerrel  csökkent, ami 3.1%-ot jelent a teljes szárazföld terület arányában. Ez elég nagy. Ez 12 Magyarországnyi terület. Ennyit hódított vissza az Ember és tett termékennyé. A kutatás szerint az újonnan létrehozott ázsiai mezőgazdasági területek tették ki ennek legnagyobb részét.

Az erdőkkel borított területek nagysága pedig 2.24 millió km2-el nagyobb volt 2016-ban mint 1982-ben. Ez 7.1% növekedés, amihez pedig semmi köze az emberi tevékenységnek, ugyanis ez idő alatt az erdős területek irtása párhuzamosan zajlott. A fenti növekedés kizárólag az erdők saját megújulásának volt köszönhető – részben a megnövekedett széndioxid koncentráció miatt.

Az eredmények a Nature folyóiratban jelentek meg a pár héttel ez előtt. 

Jó, de akkor most mit csináljak?

Nem ringatom magam azzal, hogy ezt az írásomat annyian elolvassák, hogy ellensúlyozni tudja a fősodrású média ellenkező híreszteléseit. De legalább azok páran akik elolvassák nem rettegnek többé a széndioxidtól és nehezebb lesz őket apokaliptikus képekkel elrémiszteni. A széndioxid az élet alapja és ha több van belőle, az nem feltétlenül rossz. Fog változásokat okozni a földi életben, de azt még ma senki nem tudja biztosan, hogy ez jó vagy rossz lesz nekünk. 

Addig pedig néhányan jól meggazdagodhatnak belőle.

ref: Nature