Hét magyar áruház polcáról 12 különféle paprikát vásároltak közjegyző jelenlétében a GreenPeace magyarországi munkatársai és tiltott növényvédőszer maradványokat kerestek bennük. És találtak.
A rövid summázása a dolognak az, hogy bár mindegyik minta tartalmazott valamennyit, de a hazai (szentesi) paprika volt a legszennyezettebb és nem csupán a megengedett határérték húsz- harmincszorosát tartalmazta, de mindezt két tiltott rovarirtóból tartalmazta ugyan az a paprika.
Vásárolj hazait
Most válasszuk ketté az eredményt, mert nem lenne fair összemosni a 12 tételben mért dolgokat.
Bár a magyar paprika mellett marokkói, spanyol, egyiptomi és jordán paprikát is vizsgáltak, a probléma erősen magyarnak tűnik. Bár a jordán és a marokkói is tartalmazott gombaölő szermaradványokat, azok minkét esetben az egészségügyi határérték alatt voltak. Az egyiptomi és a spanyol termékek ellenben teljesen tiszták voltak mind a húsz vizsgált vegyülettől.
Nem úgy a kiváló hazai. Két olyan rovarirtó van benne, amik mindegyike be van tiltva (diklórfosz és klórfenapír). Ráadásul mindegyik a korábbi egészségügyi határérték 20 illetve 30 szorosának megfelelő töménységben.
Diklórfosz, klórfenapir
A diklórfoszt az ötvenes években vezették be mint rovarirtó hatóanyag, amelyet idegméregként használnak szúnyogirtásra, illetve a mezőgazdaságban rovarok ellen. Miután több mint 30 vizsgálat igazolta mutagén hatását és a WHO “emberen valószínűleg rákkeltő anyag”-nak sorolta be, 2007-ben a teljes Európai Unió területén betiltották a használatát.
A klórfenapir a másik olyan vegyület a magyar paprikában, ami nem csak a rovarokat öli meg, hanem a madarakat is. Emiatt 2000-ben az USA erősen korlátozta a használatát. Azóta ott csak gyapotföldeken lehet használni. Az EU szabályait nem találtam meg. Van amelyik dokumentum szerint nem használható élelmiszernövényeken, van amelyik a szermaradványra vonatkozó értéket határozza meg. Márpedig ha nem használható, honnan lenne szermaradvány?
Mi van a határérték alatti mennyiségekkel?
Azt persze senki nem mérte, hogy ha egy lecsóba beletesszük a szentesi paprikát és a marokkó hagymát meg a jordán paradicsomot, akkor a kész lecsóban összesen mennyi növényvédőszer lesz és ezek együtt milyen egészségügyi kockázatot jelentenek, mert a vizsgálatokban mindig egyetlen hatóanyag hatását vizsgálják. Márpedig a GreenPeace eredmény táblázatában jól látható, hogy jordán paprikában 7 különféle növényvédőszer maradt, amik hatása összeadódhat és bár egyenként mindegyik alatta maradt az egészségügyi határértéknek, együttes hatásukat soha senki nem vizsgálta még egereken sem.
Az pedig ugye mindenkinek nyilvánvaló, hogy ha 7 gombaölőt egyszerre eszünk meg, az nem ugyanolyan, mint amikor egyet eszünk. Ha ez nem világos, mondok egy hasonló példát: Mi lenne, ha meginna valaki egy pohár sört? Semmi. Fél pohár bort? Semmi. Egy centiliter konyakot? Semmi. Ugyanennyi vodkát, pálinkát, rumot, vagy bármilyen alkoholos italt? Semmi. De ha ezt a hetet egyszerre issza meg, elég vidám állapotba fog kerülni. Külön-külön egyik sem hatásos, de együtt a hét elég ütős tud lenni. Alkohol, gombaölő és bármilyen méreg esetében ez igaz.
A táblázatot megmutattam egy ezzel foglalkozó szakembernek is, aki mosolygott és megmutatta a számára nyilvánvaló összefüggést is. Szerinte “természetes”, hogy a távoli országokból származó mintákban a gombaölők domináltak. Ezek a szerek azért kerülnek a paprikára, hogy a hosszú szállítás során ne rothadjanak. Míg a Spar és a CBA magyar paprikájában a rovarirtó szerek domináltak, mert a hazai zöldségtermelés és kereskedelem között a szállítási idő sokkal rövidebb.
Némileg megnyugtató volt azt látni, hogy a “bio” minősítésű spanyol paprika mintájában nem volt kimutatható egyetlen növény-védőszer maradvány sem.
Időközben a Spar „cáfolta” hogy a paprikájukban rovarirtó lenne. Bár szerintem a „cáfol” szó nem azt jelenti, hogy kijelentem, hogy valami szerintem nem igaz. Elegánsabb lett volna, ha saját mérési jegyzőkönyvekkel támasztják alá a vélt vagy valós igazukat. E nélkül a cáfolat csupán vélemény marad.
Forrás: GreenPeace