Sokan úgy gondolják, hogy az időskori memóriaromlás elkerülhetetlen. Való igaz, hogy az évek múlásával a szervezetünk és az agyunk is változik, de a kutatások szerint egyáltalán nem mindegy, milyen ütemben történik ez.
A tudósok az elmúlt években egy különleges embercsoportot kezdtek vizsgálni. Őket „szuperidőseknek” nevezik. Olyan nyolcvan év feletti emberekről van szó, akiknek a memóriája és szellemi teljesítménye sok esetben egy húsz-harminc évvel fiatalabb emberével vetekszik.
Felmerül a kérdés: mi a titkuk?
Nem csak a gének számítanak
Sokáig azt hitték, hogy az időskori szellemi frissesség elsősorban genetikai adottság kérdése. A kutatások azonban azt mutatják, hogy az életmódnak legalább ilyen fontos szerepe van.
A szuperidősek között vannak olyanok, akik soha nem sportoltak versenyszerűen, és olyanok is, akik nem követtek különleges diétát. Mégis van néhány közös tulajdonságuk.
Aktívak maradnak
Nem feltétlenül maratont futnak vagy hegyet másznak, de rendszeresen mozognak. Sétálnak, kertészkednek, ház körüli munkákat végeznek, kirándulnak.
A mozgás javítja az agy vérellátását, és segíti az idegsejtek közötti kapcsolatok fennmaradását.
Egész életükben tanulnak
A kutatók szerint az agy olyan, mint egy izom: amit használunk, az erősödik.
Az új dolgok megtanulása – legyen szó egy új receptről, egy idegen nyelvről, egy hangszerről vagy akár egy okostelefon használatáról – folyamatos munkára készteti az agyat.
Soha nem késő új dolgokat tanulni.
Fontosak az emberi kapcsolatok
A magány nemcsak lelki, hanem testi és szellemi egészségügyi kockázatot is jelent.
Azok az emberek, akik rendszeresen találkoznak családtagjaikkal, barátaikkal, szomszédaikkal vagy közösségek tagjaival, általában jobb szellemi állapotot őriznek meg idős korukban.
Egy beszélgetés, egy közös ebéd vagy egy délutáni kártyaparti többet érhet, mint gondolnánk.
Az alvás az agy nagytakarítása
Alvás közben az agy nem pihen tétlenül. Ilyenkor rendezi az emlékeket, feldolgozza a nap eseményeit, és eltávolít bizonyos káros anyagokat.
A rendszeres és elegendő alvás ezért az egyik legfontosabb feltétele a jó memória megőrzésének.
Az étkezés is számít
A kutatások szerint azoknál, akik sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, hüvelyest és olívaolajat fogyasztanak, kisebb a szellemi hanyatlás kockázata.
Ez nem jelenti azt, hogy soha többé nem lehet megenni egy szelet süteményt vagy egy jó pörköltet. A lényeg az, hogy a mindennapi étrend alapját a természetes, kevésbé feldolgozott élelmiszerek adják.
Az agy tartalékot épít
A tudósok egy érdekes jelenséget is megfigyeltek.
Vannak olyan emberek, akiknek az agyában megtalálhatók az Alzheimer-kórra jellemző elváltozások, mégsem mutatják a betegség tüneteit.
Ennek egyik lehetséges oka az úgynevezett „kognitív tartalék”. Ez azt jelenti, hogy az évek során felhalmozott tudás, tapasztalat, tanulás és szellemi aktivitás olyan tartalékot épít az agyban, amely segíthet ellensúlyozni az öregedés vagy egyes betegségek hatásait.
Mit érdemes megjegyezni?
A szellemi frissesség megőrzésének nincs egyetlen csodaszere.
A kutatások alapján azonban sokat tehetünk érte:
- mozogjunk rendszeresen;
- maradjunk kíváncsiak;
- tanuljunk új dolgokat;
- ápoljuk emberi kapcsolatainkat;
- aludjunk eleget;
- táplálkozzunk változatosan;
- legyenek céljaink és feladataink.
A legfontosabb üzenet
Az agyunk egészsége nem egyetlen napon dől el. Ahogyan a testünket, úgy az elménket is egész életünk során formáljuk.
A jó hír az, hogy soha nem késő elkezdeni. Egy séta, egy új hobbi, egy könyv, egy beszélgetés vagy egy régóta halogatott tanulási terv ma is hozzájárulhat ahhoz, hogy évek múlva is frissek, kíváncsiak és szellemileg aktívak maradjunk.
Forrás: New Scientist
