Mi köze az alumínium dobozos vitaminnak az influenzához?

Mire a végére érsz ennek az írásnak, két megoldást is adok a címben felvetett kérdésre és talán egy kicsit környezettudatosabbá is tudlak tenni – ami manapság trendi. Mert igazából a környezetvédelemmel kapcsolatos tudatlanságról vagy szándékos ferdítésről szeretnék írni pár sort.

Korábban a széndioxiddal kapcsolatban már csináltam ilyesmit. Akkor magamra haragítottam pár széndioxidból élő olvasót. Most sem félek megsérteni bárkit, aki a PET palackok problémájára az alumínium palackot javasolja – bárki is fizessen neki ezért.

Influencer

Ennek a 17. századi kifejezésnek a használata az Instagram óta lett mindennapos. Eredeti jelentése alapján befolyásolást jelentett.

Influencer ejtsd: influenszer (főnév) Az, aki befolyást gyakorol: olyan személy, aki mások cselekedeteit inspirálja vagy irányítja. (Merriam Webster szótár)

Annyi köze van az influenzához mint betegséghez, hogy az influenza szó azonos latin eredetből származik és abból az időközben idejétmúlt orvosi feltevésből kapta ezt a nevét, hogy a bolygók együttállása befolyásolja (influence) a járvány megjelenését. Ma már minden orvos tudja, hogy a járvány kitörése attól függ, hogy van-e raktáron oltóanyag. Ha van, akkor lesz járvány, ha nincs – mint tavaly és idén – akkor nem lesz járvány. (Jó, ez gonosz volt, de csak én figyeltem meg ezt az összefüggést??)

A saját definícióm szerint az influencer egy smink, frizura vagy divat-blogger, aki általában az Instagramon híres. Ott vásárolt követőket és „lájkokat” és ingyenes termékeket kap azoktól a cégektől, akiknek a termékét látványosan fogyasztja. A követői pedig a hamis hírnév csapdájába esnek éppen úgy, mint a #aludobozajovo lelkes követői akik Nagy Réka vagy Ördög Nóra tanácsai alapján élik életüket.

Az egyik okos, a másik szép

Mi értelme két különböző tulajdonságot összehasonlítani? Mi értelme egy olyan instagram üzenetnek, mint a következő: “Tudtátok, hogy egy PET palack minimum 400 év alatt bomlik le? Ezzel szemben az aludobozos italok 100%-ban újrahasznosíthatók. “ Csak szerintem két különböző tulajdonság ez?

Mi lenne, ha azt állítanám, hogy az alumínium doboz soha nem bomlik le, de ezzel szemben a PET palack 100%-ban újrahasznosítható? Pont annyira lenne igazam, mint a fenti idézet szerzőjének egy mostanában írt  bejegyzésében.

Mindkét kijelentés hamis és elferdíti a valódi problémát. A probléma nem az újra hasznosítás lehetősége hanem az, mennyire szennyezzük a környezetünket a különféle csomagolóanyagokkal ostobaságból vagy lustaságból.

Mi a baj a PET palackokkal?

A PET palackok alján látni fogsz három egymásban mutató nyílból álló háromszög alakú jelölést, ami az újrahasznosíthatóság nemzetközi jelölése. Amennyiben egy ilyen palack a tartalmának elfogyasztását követően a helyére kerül, akkor két dolog történhet vele. Amennyiben a szelektív gyűjtőbe került, akkor visszakerül a feldolgozásba és valami új termékké alakul. Ez a még gyerekcipőben járó iparág évente ér el olyan áttöréseket, ami alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy rövidesen hiánycikk lehet a használt PET palack. Két tucat Európai nagyvállalat állt össze és milliárdokat költöttek el eddig is a technológiák fejlesztésére. 

A másik lehetőség, hogy a kukába kerül a palack és a szeméttelepeken végzi. Ebben az esetben az történik, amit az influencer is írt. 400 év alatt lebomlik és ott bomlik együtt a többi hasonló sorsú szeméttel – például a fogkeféddel.

Egyikkel sincs semmi olyan probléma, ami miatt be kellene tiltani vagy összehangolt támadást kellene indítani a gyártók ellen. Ha már támadunk valamit, az legyen az emberi rendetlenség és ostobaság. Ugyanis ez az, ami miatt a műanyag csomagolóanyagok problémává váltak.

Rend kontra rendetlenség

A rend általam ismert legjobb definíciója az, hogy mindennek van helye és minden a helyén van. Az előző példából kiindulva a rend az lenne, hogy az újrahasznosítható PET palack a szelektív gyűjtőben van miután kiürült. Vagy legalább a kukában. Nem az erdőben, a mezőn vagy a folyóban. Ha egy erdei tisztáson kell várni 400 évet a lebomlásukra az tényleg sok. És ebben az esetben lehetőséget adunk az influencernek influencerkedni ezzel is.

Ahogy a Petcore Europe (egy kizárólag a PET problémájával foglalkozó szervezet) elemzéséből kiderül, hogy Európában a PET csomagolóanyagok majdnem 60%-a visszakerül a gyártásba. De mint minden átlag, ez is torz képet mutathat amennyiben nem nézzük meg a részleteit. Miért van az, hogy Németországban és Finnországban ez 95% felett volt, miközben Kelet-Európai országokban és a mediterrán országokban 30% alatt 2017-ben? A palack ugyan az. Az emberek mások.

Ezért állítottam fentebb, hogy a PET palack vagy általában a szemetelés nem a gyártók szintjén dől el hanem a fogyasztókén. Aki a PET palackot elhajítja az erdőben az az alumínium palackot is el fogja dobni. Aki hazaviszi és szelektíven gyűjti, annak mindegy hogy alu vagy PET a palack anyaga. 

Vagy az alumínium még rosszabb is mint a PET?

A kérdés elég összetett. Eddig csak a szemetelés nézőpontjából vizsgáltuk a dolgot. De ha ezt kiterjesztjük a termék teljes környezetterhelésére akkor az alumínium elég rosszul járna. 

Az egyetlen fél literes folyékony termékre vetített környezetterhelés az alumínium esetében majdnem háromszorosa az azonos térfogatú PET palackénak. Az elemzés figyelembe veszi az alapanyag bányászatától a ráfordított energia előállításával járó szennyezésen át a felhasznált víz és a szállításkor felmerülő üzemanyagköltséget is. Mindezt úgy, hogy arányosan számol az újrahasznosított résszel is. 

Mindezt figyelembe véve az alumínium ma jóval környezetszennyezőbb lenne mint a PET palack – feltéve, hogy a szelektívbe vagy a kukába dobjuk miután kiszürcsöltük a tartalmát.

Az alumínium mentségére legyen mondva, létezik még nála is környezetszennyezőbb csomagolóanyag: az üveg. De ezzel ma nem akarok foglalkozni, mert az influencerek sem teszik.

Megoldás

Legyél okos és ne hagyd magad befolyásolni egyetlen befolyásoló (influencer) által sem. A PET kontra alumínium problémája nem fér bele 20 másodpercbe vagy 3 mondatba. De ha röviden össze akarom foglalni a dolgot, két jó módszer létezik annak, aki tudatos szeretne lenni ezzel kapcsolatban:

1. Minél kevesebb csomagolóanyagot használj. Keresd azokat a termékeket amik ebbe az irányba mennek el. Például Ördög Nóra vitaminitala éppen százszor annyi csomagolóanyagot igényel, mint egy akármilyen azonos vitamin tartalmú magyar termék. 
2. Ha már keletkezett csomagolóanyagod amitől szabadulnál, azt tedd a szelektív gyűjtőbe vagy legrosszabb esetben a kukába. Semmiképpen ne hajítsd ki a kocsid ablakán, mint a ma előttem haladó Renault tulajdonosa.