“Itt az első magyar kórházi zsarolóvírus” – az index.hu ezzel a címmel adta közre a veszprémi kórház orvosigazgatójának nyilatkozatára épülő hírt. Ez csak nekem vicces? Gondolom ha ugyan ebben a kórházban egy calici vírus meghajtja a kezelt betegek nyolcvan százalékát, akkor majd az informatikai igazgató fog nyilatkozni marhaságokat – vagy a takarítónő – végül is neki okoz majd fejtörést először a toalettpapír megnövekedett fogyasztása.
Szeretném megnyugtatni azokat, akiknek esetleg a fenti cím elolvasása közben megingott volna a bizalma az egészségügyben: nem létezik olyan lény, hogy “kórházi zsarolóvírus”. A cikkben szereplő informatikai jelenség jól ismert és a hátterében egyszerű ostobaság és oda nem figyelés van. Akkor is, ha ez egy kórházban fordul elő, és akkor is, ha az otthoni számítógép adatait takarítja el egy “vírus”.
Ez a vírusnak nevezett számítógépes program ugyanis – az élő vírusokkal ellentétben – nem terjed cseppfertőzéssel vagy vérrel vagy bármilyen biológiai érintkezéssel. Úgy kerül a számítógépre, hogy a felhasználó a legalapvetőbb informatikai óvintézkedéseket sem teszi meg és ez mellett vagy illegális oldalakat böngész az interneten vagy ismeretlen feladóktól érkező kéretlen levelekben kapott, csábítónak tűnő tartalmakat futtat a gépén. A két feltételnek együtt kell teljesülnie a fatális összeomlás érdekében. Ha van egy jól működő védelmi rendszer telepítve a számítógépre és a jogosultsági szintek meg vannak határozva, akkor egész nap pornóoldalakat nézegetve sem tud a gépre vírust telepíteni. Ennek hiányában még mindig lehetne okos a felhasználó és olvasatlanul kidobhatna minden olyan email-t, aminek a feladója ismeretlen és a benne csatolt program is erősen kéretlen tartalomnak minősül.
De abban az esetben, amikor a felhasználó egyszerre ostoba és felelőtlen, akkor az fog történni előbb vagy utóbb, mint a veszprémi kórházban.
Mondjon le
A hírben egyébként van pár logikátlan elem is. Ha napok óta elérhetetlen a fenti “vírus” miatt a kórház weblapja is, akkor a fertőzés a kórház egészét érinti, beleértve olyan külső adatszervereket is, amiknek semmi köze a belső ügyvitelhez – ami a hír szerint szintén összeomlott. Egy olyan primitív, kizárólag statikus elemekből felépülő weblapnak az elérése, mint a veszprémi kórházé, nem szabadna, hogy függjön egy ügyeletes orvos irodai gépének megfertőzésétől.
Másrészt ha mégis az történt, hogy egy Windows-ra kitalált zsarolóprogram szét tudott terjedni az intézmény egész területén, az azt jelenti, hogy az informatikusok a legalapvetőbb biztonsági szabályokat sem alkalmazták. Az orvosigazgató nyilatkozatában ugyanis az szerepelt, hogy “ezeket a vírusokat nem ismerik fel a vírusellenőrző programok”. Ez mismásolás. Az a becsületes igazság, hogy nem is kell nekik. A Windows ingyenes, beépített, úgynevezett házirendjei megfelelően beállítva lehetetlenné teszik ezen kártékony programok számítógépre kerülését – hacsak nem maga az informatikus volt aki telepítette.
Bármelyik is állt fenn Veszprémben a fenti két verzióból, az informatikáért felelős személynek a nyilvánosan kardjába kellene dőlni ha van benne becsület. Vagy legalább kiállni nyilatkozni a kamerák elé és nem az orvosigazgatót hozni ilyen kellemetlen helyzetbe.
[cm_ad_changer campaign_id=”2″]