Aki holnap megbetegszik, az ma egészséges?

Az Értelmező Szótár szerint az egészség az életműködés zavartalansága, illetve a szervek betegség nélküli állapota. Ez annyira béna meghatározás, hogy az orvosi szakma már régen nem használja. 150 év kell és az Akadémia is átfogalmazza a maga definícióját. Azt hiszem, hogy ők fogadták el utolsónak azt is, hogy a Föld nem lapos.

1948-ban az Egészségügyi Világszervezet már átfogalmazta a definíciót: „az egészség nem csak a betegség, illetve a nyomorékság hiánya, hanem teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota”. Máig ezt tanítják és kérik számon az egyetemek vizsgapadjaiban, pedig 1998-ban a WHO kiadta legújabb egészség definícióját:

„Az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem pedig életcélja, pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni adottságokat, valamint a fizikai állapotot egyaránt figyelembe veszi.„

„Az egészség az egyén valamennyi működéséből összegződő állapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely időben változó, különböző fokozatú átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség állapotai felé.„

Ez utóbbi definíció egy idei egyetemi előadásból származik, amit Dr. Ihász Ferenc tartott a Nyugat-magyarországi Egyetem Testnevelési Tanszékén.

Amellett, hogy nem igaz, ez is bénán hangzik.

A törekvés ami a definíció „finomításából” látszik egyértelmű: legyen ez a fogalom elmosva, érthetetlenné téve és relativizálva. A fenti legfrissebb definíció szerint egészséges az is, aki jövőre fog elmenni arra a vizsgálatra, ahol kiderül, hogy van egy 5cm-es daganat a veséjén. Ugye? Ő egyszerűen „átmenetet képez a betegség felé”.

Ellenálló képesség

Talán egy vívmánya azért van a hivatalos egészségdefiníció fejlesztési törekvéseknek. 50 év alatt bekerült a definícióba a testi és lelki terület, ami együtt vizsgálandó, amikor egészségről beszélünk. Ez rendben is volna. De mit mondjunk az helyett, hogy egészség = betegség hiánya?

Alex J Zautra és társai az Arizona Egyetemen rájöttek, hogy a statikus definíciók sem jók, de a betegség különböző stádiumaiban keresni az egészség definícióját is tévedés. Ehelyett a rugalmasságban látják a fő különbséget egy egészséges és egy beteg ember között. Két fontos szempontot azonosítottak, ami jellemző az egészséges emberekre:

1. Öngyógyulási képesség, azaz hogyan képes felépülni egy kihívást követően
2. Ellenálló képesség, azaz mennyire képes élni a nehézségek közepette életben tartani magát

Megfigyelték, hogy egy pszichés vagy biokémiai stressz hatását követően az emberek különbözőképpen és eltérő idő alatt nyerték vissza a korábbi jó állapotukat. Például egy influenza olyan széles tartományban szóródott, ami a 4 órától a 8 hétig terjedt. Van aki mindössze pár óra alatt szabadul meg a betegségtől, míg néhányan soha nem gyógyulnak meg, hanem belehalnak. Hasonlóképpen egy lelki stressz vagy veszteség megélése egyeseknek feldolgozhatatlan és életre szóló leépülést okoz, míg mások hamar felépülnek belőle, vagy le sem töri őket például egy nyaklánc elvesztése.

Eszerint nem az egészséges, akit megvizsgálunk és nem találunk semmi gyógyszerezhető vagy műthető elváltozást, hanem az, aki ha találkozik egy vírussal vagy baktériummal, az észrevétlenül vagy rövid idő alatt magától gyógyul. Egy jó egészségdefiníció azt fogalmazná meg, hogy valaki képes könnyedén, rugalmasan viszonyulni a környezet kihívásaira még mielőtt azok alapvető változásokat idéznének elő benne.

Egy ilyen definíció megrengetné az „egészségügyet”, mert kiderülne, hogy csak bitorolja az egészség szót.