Egy angol orvosi lapban a közelmúltban megjelent egy tanulmány, ami azt fejtegette, hogy valamivel több problémát okoz az embereknek a kalcium étrendi pótlása, mint amennyi hasznot. Ezt a hírt a bulvár felkapta és azzal riogatja a betegeket, hogy ha nem hagyják abba a kalcium eszegetést vagy iszogatást, akkor infarktusban fognak meghalni.
Mint oly sokszor az orvostudomány elmúlt ezer évében most is egy véletlen vagy szándékos hamisítással van dolgunk, ami tudományos köntösbe bújtatva jelenik meg a médiában. A valóságban azonban egy olyan butaságról van szó, amit minden táplálkozással foglalkozó szakember, sőt még egy biológiát tanuló érettségiző is jobban tud, mint az egyetemi professzoraink többsége.
Professzor Reid és munkatársai olyan betegeket vizsgáltak, akiknek mellesleg orvosok írtak fel kalciumot és azt éveken vagy évtizedeken át szedték, hogy a csontritkulásuk megálljon. Ez a fajta orvoslás egyébként elég jellemző manapság. Ha gyenge a csontod, szedj kalciumot, ha vérszegény vagy egyél vasat, ha ideges vagy egyél magnéziumot, ha terhes vagy egyél folsavat, stb… Egy tünet, egy hatóanyag. Ezt nem nehéz megtanulni és levizsgázni belőle.
Sajnos a táplálkozás élettani hatása ennél összetettebb és emiatt tartja a szakma ostobaságnak Dr. Reid és társai tanulmányát.
Mi van egy ételben?
Az ételek összetételének feltüntetése nagy divat mostanában. Az elmúlt ötven évben a táplálkozási szakma zsírokban, cukrokban és fehérjékben gondolkodott. A haladó szellemű dietetikusok még a rostokat is fontosnak tartották. Az élelmiszeripar ennek megfelelően alakult át. Nagyjából senkit nem érdekelt, hogy egy kiegyensúlyozott étrend ásványisókat, vitaminokat, enzimeket, baktériumokat és számtalan egyéb összetevőt is tartalmaz. Nem érdekelte a gyártókat, a fogyasztókat és az orvosokat sem igazán. Ha valaki táplálkozási problémára visszavezethetően meghízott vagy lefogyott vagy beszűkültek az erei, vagy tönkre ment a hasnyálmirigye, vagy bármilyen egyéb problémája lett, akkor az egyik összetevőt kiemelték és kikiáltották bűnösnek.
Olyan hóbortok terjedtek el, hogy ne egyél szénhidrátot este 5 után, vagy heti egy tojás a maximum, vagy vedd ki a zsírt tejből, stb… Az emberek összezavarodtak és ennek eredményei az olyan marhaságok, mint például a „napi kólaszükséglet”, ami nem vicc, rajta van a kólásüvegen.
Amikor aztán valaki megbetegszik – és ez egyre fiatalabb életkorban jelentkezik, jön egy orvos és felír egy hatóanyagot, amit a tankönyvben látott. Például esetünkben kalciumot.
Kalcium helyett mit?
Bár ismert a tény, hogy vannak olyan népek, akik az általunk fogyasztott kalciumnak negyedét viszik be a szervezetükbe naponta, még sincs köztük egyetlen csont-gyönge sem, és az is, hogy ha a kalcium mellett nem eszünk legalább fele annyi magnéziumsót, akkor rövidesen izomgörcsöket fogunk tapasztalni, ez már túl komplikált egy átlag beteg számára és orvosa sem erőlködik ennek átadásában.
Az meg igazán elbonyolítja a helyzetet, hogy D- és K-vitamin hiányában az ásványi anyagok nem épülnek be a csontokba. Ez magyarázza azt, hogy a természeti népeknél, akik bőségesen el vannak látva d-vitaminnal csekély kalcium is elegendő a jó csontokhoz.
Hamisítsunk, ha érdekünk ezt diktálja
Ha tehát meg akarunk hamisítani egy olyan igazságot, hogy a kalcium fogyasztás egészséges, nincs nehéz dolgunk: adjunk beteg embereknek kalciumot magában és figyeljük, hogy a vádlijuk vagy a szívizmuk görcsöl be korábban. Ha a szíve, akkor nyertünk. Ne adjunk nekik d-vitamint, magnéziumot és k-vitamint, mert akkor semmi bajuk nem lenne, sőt meggyógyulnának.
Ne mondjuk el nekik, hogy egy bio-zöldségekben és bio-gyümölcsökben gazdag étrend kiegyensúlyozottan tartalmazza az ásványisókat és vitaminokat. Ne áruljuk el nekik, hogy vannak olyan étrendkiegészítők, amik naponta egy villamosjegy áráért tartalmaznak minden létfontosságú ásványisót és vitamint, ami akkor is elegendő, ha egyébként az ennivalóját étteremben vagy szupermarketben szerzi be.
Gonosz húzás és a magam módján fel vagyok háborodva, hogy ez megjelenhet lapokban. Mi a vásárlók tudatos megtévesztése, ha nem ez?
