Ma a boltokban és edzőtermekben kapható összes protein szelet, a legtöbb csecsemőtápszer és majdnem az összes vegetáriánusoknak szánt termék szójaproteint tartalmaz. Ez a szójaprotein a marketingjét tekintve egészségesnek, natúrnak, bio-nak és legfőképpen biztonságosnak van beállítva. De sajnos van a szójaiparnak egy igen mocskos titka, amit nem szeretnének, ha kitudódna. Egy véletlen hiba miatt ez most kitudódott: a legtöbb szójaprotein termék előállításakor hexánt alkalmaznak a feldolgozás során a fehérje kinyerése érdekében.

Hogy kiderüljön, mekkora a probléma, a NaturalNews és a Cornucopia Intézet akkreditált laboratóriumoknak fizetett azért, hogy a bioboltokban árult termékeket vizsgáljanak be azok hexán tartalmára. Az eredmény megdöbbentő: átlagosan 21ppm hexán tartalmat mutattak ki gyermektápszerekben és vegetáriánus ételekben. A laboreredmények azt igazolták, hogy azok a szülők, akik úgy gondolják, hogy a legjobb ételekkel táplálják gyermeküket, tulajdonképpen minden nap hexánnal, egy benzinadalékkal szennyezik őket.
De mennyire veszélyes a hexán?

Mondhatná bárki, hogy 21 részecske egy millióból nem igazán nagy probléma. A válasz azonban ennél izgalmasabb. Hogy meg tudjuk válaszolni, nézzünk egy konkrét példát: a Martek Biosciences egy csecsemőtápszer alapanyag (DHA) előállítására használt eljárása teljesen nyílt és hozzáférhető. A dokumentumok közt találtak olyat, amiben egy szennyvízkezelőben végbement robbanás után szennyeződött a késztermék. A hexán illékony volta miatt természetesen nem csak a készterméket szennyezi, hanem a környezetünket is. Kiderült, hogy például a fent említett Martek szennyezési kvótát kapott vagy vásárolt, ami alapján joggal szennyezi a levegőt és az általa felhasznált vizet. Ön vagy én, a tudatos vásárló pedig, aki drágán megveszi a bioételt, kifizeti a szennyezési kvótát is.

A hexán egy kőolaj származék, amit a wikipédia szerint benzinadalékként, szerintünk azonban élelmiszergyártásban használnak.
A hexánt szinte az összes hagyományos szójatermék és a különféle étolajok gyártásánal felhasználják, kivéve a bioételeket.
A gyártók a szójababot fürdetik meg hexánban a gyártás folyamán.
A hexán idegméreg, ami folyamatosan mérgezi az ott dolgozókat, kijut a levegőbe és bent marad a készételben is.
A hexánt kimutatták mint szennyező anyagot szója alapú termékekben a boltokban.
Nem követelmény, hogy a gyártók vizsgálják a termékük hexán tartalmát.
A szójaprotein alapú termékek, mint a vega-ételek, a protein szeletek vagy a csecsemő tápszerek hexánnal kezelt szójából állnak elő.
Az olyan közkedvelt termék, mint a Magyarországon is forgalmazott Clif Bar, mindössze 70% bioszójából kivont proteint tartalmaz. Ez az előírás annak érdekében, hogy bio minősítést kapjon. A maradék 30% a hexánnal kezelt változatból áll.

Hogyan védheti meg magát a hexán-mérgezéstől

Sajnos az élelmiszer ipar nem sokban különbözik az autógyártástól. Csak talán a minőségi követelmények kevésbé szigorúak. Amennyiben Ön feldolgozott terméket eszik, ki van téve a felelőtlen, profitéhes technológiáknak, amikről csak évek múlva a véletlen folytán derül ki, hogy egészségkárosító hatásuk van. Sőt, amennyiben a méreg nem Kínából érkezik vagy Indiából, hanem egy baráti nép szuperélelmiszergyára tette bele, akkor titokban is maradhat és Ön csak csodálkozik, miért lett beteg annak ellenére, hogy a legjobb, legdrágább ételeket vásárolta.

A megoldás csak az lehet, hogy feldolgozatlan, a valódi alapanyagokhoz leginkább hasonlító ételeket vásárol.

A szójabab étel. A belőle hexánnal kicsapatott protein már nem annyira.

Forrás: Researchgate