Aki nem akar tovább olvasni, annak röviden összefoglalom: mert olcsó. Nem igazán tudok magyarázatot adni arra, hogy miközben a tonnánkénti ára nagyjából fele a napraforgó olajénak, a bolti ára a duplája vagy néha a háromszorosa.

Igénytelen csomagolásban számos reformélelmiszer bolt árulja pálmazsír vagy pálmaolaj néven azt a finomított zagyvalékot, amitől egyesek lefogyni, mások szív- és érrendszeri problémáikat kezelni remélik. Az igazság, hogy ettől a terméktől egyik sem fog bekövetkezni.

Az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar régóta használja az olajpálma termésének zsírját. Ez a növény olyan helyeken terem, ahol a munkaerő szinte ingyen van, a környezetvédelem szó pedig nem is szerepel a szótárban. Indonézia és Malajzia őserdeinek jelentős része azért lett kiirtva, hogy a világ növekvő pálmazsír igényét ki tudják elégíteni. Ennek azonban komoly ára van. Idestova az orangutánok teljes természetes élőhelye eltűnt és ennek fő oka a pálmazsír iránti mértéktelen igény a kozmetika és a gyorsbüfé ipar részéről.

Miért ilyen kívánatos ez a zsír?

Mert hőálló és növényi. A sütéskor a növényi zsiradékok általában tönkremennek. Sokkal előbb, mint például a disznózsír vagy a vaj. A szakácsok ezt pontosan ismerik, a táplálkozási szakemberek szintén. A hevítés hatására létrejövő káros anyagok a legfőbb oka az ízületek gyulladásainak, a szív és érrendszer gyulladásos betegségeinek és pár rákos elfajulásnak.

A pálmazsír ilyen szempontból közelebb áll a disznózsírhoz. Nagyobb arányban tartalmaz telített zsírokat mint a napraforgó vagy a repceolaj és emiatt tovább lehet benne krumplit sütögetni mielőtt rákkeltő anyagokkal telítődne.

A másik ipari előnye az ára. Ténylegesen 600 dollár körül van tonnája a világpiacon és magam sem értem, hogyan lesz ebből 1200Ft-os kilónkénti ár a reformélelmiszer boltokban. Ez egy filléres alapanyag, amit csak a hamisan terjesztett reklámja tesz eladhatóvá tízszeres áron. Azokban az országokban, ahol terem üzemanyagként is használják, mivel a “biodízel” remek alapanyaga és olcsóbb, mint a gázolaj.

De egészséges vagy sem?

A pálmazsír sem különbözik a többi növényi zsiradéktól amikor az egészségre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Korábban írtam már erről a problémáról, hogy zsír és zsír vagy olaj és olaj nem azonos értékű. Amikor egy olajat tartalmazó magból vagy gyümölcsből préseléssel, kíméletesen kinyerjük az olajat és abból naponta fogyasztunk akár pár deciliterrel, az kitűnő táplálék és egészségesebbé teszi a fogyasztóját. A zsírok ilyen minőségű fogyasztása számos élettani előnnyel jár a szénhidrát alapú hivatalos ajánlásokkal szemben. Miközben a gabona alapú étrend kimondottan káros, a zsíroktól energikusabb lesz az ember és nehezebben betegszik meg.

A növényi zsírok gyártása során azonban egy szörnyű vegykonyhával találkoznunk. A legjobb nyereség elérése arra készteti a gyártókat, hogy hexánnal vagy egyéb oldószerrel összekeverjék az összepréselt masszát és kioldják belőle azt a zsírt is ami préseléssel még magas hőmérsékleten sem nyerhető ki. A maradék egy gyakorlatilag száraz, vegyszerekben gazdag liszt, ami megy vissza az ültetvényekre trágyaként vagy állatoknak takarmányként.

Sajnos a boltokban 1000Ft körül árult pálmazsír ez utóbbi: finomított zsír. Létezik hidegen sajtol pálmazsír is, ami a színéről ismerhető fel. Olyan piros mint egy vérnarancs és hazai kereskedésekben egyáltalán nem találtam. Ausztriában 40UER az ára, ami 12000Ft körül van. Ennek van egyedül egészségjavító vagy megőrző haszna. A hazai 1000Ft-os csak a gyártójának hoz bármi hasznot.

Persze ha engem kérdez, egyáltalán nem kellene pálmazsírt ennie. Terem itthon számos olyan magas zsírtartalmú mag, amiből olajat lehet préselni és ezt sokan meg is teszik. Ezek élettani hatása jobb mint a pálmazsíré és sokkal többet várhat tőle beteg és egészséges egyaránt.

Amennyiben meg rántott húst akar sütni, használjon disznózsírt. Az sem kerül többe mint a finomított pálmazsír és pont annyira egészségtelen mind a kettő.