A pektin az emberi étrend fontos összetevője, mivel majdnem az összes ember által fogyasztott gyümölcsben megtalálható. Az ember számára a pektin nem tekinthető tápanyagforrásként, mert szinte érintetlenül halad keresztül az emésztőrendszer felső részén (gyomor és vékonybél). A vastagbélben élő baktériumok számára azonban tápanyag-forrásként szolgál hozzájárulva ezzel az immunrendszer jobb állapothoz. A pektin rostjaihoz a cukormolekulák is képesek kötődni, így jóval lassabban szívódnak fel, ezáltal csökkentve a vércukorszint emelkedését.
Lassítja az emésztést
Az emésztőenzimek nagyjából érintetlenül hagyják az élelmi rostokat a tápcsatornában. A gyümölcsökben vagy zöldségekben található oldékony rostok – ilyen a pektin is – vizet szívnak magukba, megduzzadnak és sűrű, kocsonyás anyaggá alakulnak át. A duzzadt rostok egyes tápanyagokat, így például a cukrot megkötik, ezáltal az csak fokozatosan, lassan szívódik fel. Az élelmi rostok képesek a koleszterin és az epesavak megkötésére is, ezáltal kevesebb koleszterin szívódik fel. A rostoknak emiatt koleszterinszint csökkentő hatása is van. Amikor a táplálékokból származó massza a vastagbélbe ér, már az összes hasznos tápanyag felszívódott belőle, kivéve a vizet. A víz visszaszívás a vastagbél felső szakaszának feladata. Amennyiben azonban sok rostot fogyasztunk, a vastagbélbe kevesebb víz képes visszaszívódni, így a széklet hígabb marad. Paradox módon tehát a székrekedés egyik oka a kevés élelmi rost fogyasztása és nem a sok, mint ahogy elsőre gondolnánk.
Teltségérzetet nyújt
A rosttal kevert táplálék megduzzad az emésztőrendszerben, ami így csak lassabban tud áthaladni a tápcsatornán és mindvégig nyomja a bél teltségérzetet érzékelő receptorait. Ezek jelet küldenek az agy éhség érzetért felelős központjába, miszerint van elég táplálék a bélrendszerben. Tehát a duzzadt rostok azt idézik elő, hogy tovább nem leszünk éhesek, ami egyáltalán nem hátrány.
Segíti a bélbaktériumok tápanyagellátását
A vízben oldható rostok táplálékként szolgálnak a vastagbelünkben élő jótékony baktériumok számára, ezért nevezzük őket prebiotikumoknak. A baktériumok lebontják az oldható rostokat, és belőlük rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, előnyösen befolyásolva a zsíranyagcserét. A jó baktériumflóra táplálásával elkerüljük annak kipusztulását és ezzel a fertőzések veszélye is csökken. A belünkben élő mikroorganizmusok az anyagcsere-folyamatokban is szerepet kapnak. Több ásványi anyag (kalcium, a magnézium és a vas) felszívódását segítik. Ha jól vannak tartva termelnek B-vitaminokat, K-vitamint, illetve még több olyan molekula termelésében is szerepük van, amelyek védelmi funkciót látnak el immunrendszerünk szerves részeként.
Szabályozza a vércukorszintet
Az élelmi rostokhoz a cukrok is képesek kötődni, így a felszívódásuk jóval lassabb, mintha csak magunkban fogyasztottunk volna őket. Amennyiben a cukrok lassabban szívódnak fel, lassabb lesz a vércukorszint emelkedése is. A fogyókúra szempontjából pedig nagyon fontos, hogy ne ingadozzon a vércukor szintünk. Étkezés után gyorsan megnő a vércukorszintünk, majd hamarosan leesik. Amikor a vércukorszint alacsony, éhesek leszünk. Nagyobb mennyiségű étel elfogyasztásából nyert energiát a szervezet nem tudja rögtön felhasználni, így ez elraktározódik és zsírpárnák rakódhatnak le. Ezen kívül pedig azt is érdemes tudni, hogy a nagy mennyiségű inzulin felszabadulása is raktározásra kényszeríti a szervezetet.
Mindezt figyelembe véve az oldható élelmi rostok, mint például a pektin, igen kívánatos az étrendben.
