Persze aki olvas újságot és nézi a televíziót, azonnal a cigarettát fogja választani, mint azt a közellenséget, aminek a füstjében fellelhető négyezer különféle vegyi anyagból legalább 69-ről mutatták ki, hogy hozzájárulhat a tüdőrák kialakulásához. De mint számos esetben most is, a tények és a matematika elferdítések és érdek nélküli alkalmazása más eredményt ad, mint a propaganda kritika nélküli elfogadása.
Ha valaki kizárólag a televízióból vagy az index.hu oldalairól tájékozódik, sokszor pont a fordítottját ismeri meg a valóságnak. Erre kitűnő példa az a felmérés, amit Hans Rosling professzor végzett a saját egyetemén az egyes országok csecsemőhalandóságával kapcsolatban, a hallgatók és a tanári kar tagjai között egyaránt. Kivétel nélkül a csimpánzok (akik véletlenszerűen nyomkodják a gombokat) érnének el jobb eredményt amikor arra kellene válaszolniuk, hogy Lengyelországban vagy Koreában, esetleg Oroszországban vagy Malajziában nagyobb a csecsemőhalandóság aránya. (Számos más országpárosítással és témában mérte fel a kérdéseket.) Az derült ki, hogy az emberek hűen visszaböfögik azt a választ, amit a média és más propaganda eszközök sulykolnak beléjük. Nincs ez másként a cigarettával és a kólával sem.
A cigaretta rossz dolog. A 2015-ös Coca-Cola reklám szövegében pedig ez szerepel: “…amikor ajkaid megcsókolják a jéghideg üveget, ugyanazt a boldogságot éled át, mint akárki más, nem számít, mennyire vagy híres.” A kóla ezek szerint a boldogság egyik forrása. És ez így is van. Feltéve, hogy Ön egy rákos sejt.
Rák és cukor
Számtalan fotó terjed az interneten arról, hány kockacukornak megfelelő cukormennyiség van egyetlen üveg kólában. Bár rákkeltő vegyi anyagok a cigarettafüstben sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen, a cukor a rák tápanyaga és nem a nikotin vagy a négyezer egyéb vegyi anyag amit a cigarettafüst tartalmaz. Persze nem csak a rákos sejtek igényelnek cukrot, hanem a testünk összes sejtje, de van egy számottevő különbség.
A rákos sejt cukorigényes valami. Összehasonlítva a normál sejtekkel, amelyek egyetlen molekula glükózból (vércukor) 36-38 adag ATP-t (a sejtek tápanyaga) állítanak elő, a rákos sejteknek 19 molekulányi glükózra van szükségük ugyanekkora mennyiségű ATP előállításához. Ezekből a számokból kiderül, hogy a rákos sejtek nagyfogyasztóknak számítanak a cukor esetén. Egyes orvosi képalkotó technikák ezen tulajdonságuk alapján találják meg a rákos daganatokat. Rádió-aktív glükózt injektálnak a beteg vérébe. A pozitronemissziós tomográfia (PET-CT) eszköz kimutatja a radioaktív anyagot. Mivel a rákos sejtek 18-19-szer több glükózt fogyasztanak, mint az egészséges sejtek, szépen világítanak a CT felvételén.
Bár a rák gyógyszeres kezelésével foglalkozó intézetek tagadják, hogy bármi köze lenne a növekvő cukorfogyasztásnak a növekvő rákos esetek számával, a józan észen túl vannak meggyőző statisztikai adatok is. Például az, ami igazolta, hogy azok a nők, akiknek a napi kalóriabevitelének kevesebb mint 50%-a származik szénhidrátokból fele akkora eséllyel lesznek mellrákosak, mint azon nőtársaik, akiknek 60% felett van a szénhidrát fogyasztásuk a napi kalóriabevitelben.
De én cukormentes kólát iszom
A mesterséges édesítőszerek piacán a legnagyobb hasznot az üdítőital gyártók zsebelik be. Azonos édesítő hatás elérése kevesebb mint ezredrészébe kerül a cukorhoz képest, ha aszpartamot vagy szukralózt tesznek a termékükbe. És az egészségtudatos vagy elhízott emberek ugyanannyiért megveszik mint a cukrot. Ez a kisebb probléma.
A nagyobb baj, hogy mindkét közismert édesítőszerről kimutatták azok rákkeltő hatását. A szukralóz ráadásul nagyon lassan bomlik le a természetben is. Valaki megissza, kipisili, a szennyvízzel bekerül a felszíni vizekbe, amit valaki más iszik meg pár kilométerrel lejjebb a folyón – nagyrészt tisztítatlanul.
Nem csak a sejtkárosító hatása miatt aggódnak a táplálkozással foglalkozó szakemberek. Egy 11 éven át tartó vizsgálatban a Harvard Egyetemi Kórházban azt vizsgálták, hogy milyen hatása van az üdítőitaloknak a vesék állapotára. Miközben a cukros löttyöket ivó 3000 nő esetében nem lehetett kimutatni vesekárosodást, a diétás üdítőket fogyasztók esetében jelentős volt a vesekárosodás már napi 2 doboz üdítő fogyasztása mellett is.
