60 évvel ez előtt egy reggel a Wisconsin Egyetem másnapos kutatói hirtelen kijózanodtak amikor egy marhaszív vizsgálata közben felfedeztek valami újat. Úgy tűnt, egy olyan anyagot sikerült elkülöníteniük, ami alapvető a sejtek saját energiatermelése során. Megvizsgálták ezt az anyagot és úgy találták, hogy ez egy kinon – egy csillogóan színes szerves anyag, ami minden oxigént lélegző élő növényi és állati sejtben ott van.
Egy kis névmagyarázat: A kinon elnevezés színes csillogó vegyületeket jelent amik minden oxigént lélegző sejtben megtalálhatók. Az ubikinon elnevezés az ubi- “mindenhol” előtagból és a kinonból tevődik össze. Az ubikinon egy koenzim. A koenzim egy olyan vegyület ami egy enzimhez csatlakozik egyik végével. Az enzim pedig egy aminosavakból álló lánc ami úgy vesz részt egy kémiai reakcióban, hogy maga nem alakul át vagy változik meg közben. Egy koenzim kiegészíti az enzimet – nélküle a reakció nem jönne létre.
További vizsgálatok végül azt találták, hogy a megtalált vegyület létfontosságú szerepet tölt be az emberi és állati szervezetekben és mivel 10 egysége kapcsolódott a molekulához a Q10 koenzim vagy röviden CoQ10 elnevezést kapta. Szerepe hasonló mint a benzinmotorokban a gyújtógyertyának. Bár maga nem vesz részt az energia termelésben, nélküle az átalakulás nem jön létre. Ha egy motorban egyik-másik gyújtógyertya nem működik, a motor akadozni fog és teljesítménye látványosan lecsökken. Ha pedig egyik sem, akkor a motor megáll, függetlenül attól, hogy teljesen fel van töltve üzemanyaggal és az akkumulátora is tele van. A CoQ10 éppen így viszonyul a sejtek energiatermeléséhez. Lehet bármennyi tápanyag a környéken, a sejt nem termel energiát ha nincs Q10 is jelen. Ha kevés van belőle, csak akadozni fog és gyenge lesz. Ugye érthető?
Mivel a Q10 minden sejtünkben ott van, nem kérdéses mekkora szerepe van és mennyire széles körűek a hiányának tünetei. A sejtek központi energiatermelő részében a mitokondriumban egy eléggé összetett folyamat során elektromosan töltött részecskéket szállít oda és vissza három, az energiatermelésért felelős enzim között. Q10 nélkül az egész folyamat megállna.
Mivel a legnagyobb mennyiségben a szív izmai tartalmazzák, nem csoda, hogy a szívgyógyászat volt az első, ami felfedezte előnyös tulajdonságait. A 70-es évektől gyógyszerként alkalmazták először Japánban, majd Olaszországba, Svédországban és Dániában. Az Egyesült államokban ezzel ellentétben étrend-kiegészítőként terjedt el és Magyarországon is ebben a formában vált sikeressé. Nem elsősorban az orvoslásnak köszönhetően, hanem a természetes megoldások hívei terjesztették el a használatát. Ma már – ugyan óvatosan – de a szívgyógyászok is rutinszerűen írnak fel betegeinek Q10-et de nevetségesen alacsony adagokban.
Q10 adagolása
Mivel a Q10 teljesen mellékhatás nélkül szedhető még egészen nagy adagokban is, nincs sok értelme az óvatoskodásnak. A napi javasolt adag egészséges szív és érrendszer esetén 100mg körül kezdődik és a legjobb eredményeket frissen műtött szív-műtöttek körében 200 és 300mg napi adagolás mellett érték el.
Akkor a legjobb a hasznosulása, ha némi zsiradékot is tartalmaz az étrend amivel együtt fogyasztja valaki. A különféle marketing trükkök, amik a vízoldékony Q10 és a bőrön át felszívódó Q10 körül elterjedtek csak kidobott pénz. A Q10 egy zsírral együtt hasznosuló tápanyag, amit enni kell. Semmi haszna a szintetikus vízoldékony formáknak és a kozmetikai ipar által bőrre kent, Q10-et csak nyomokban tartalmazó krémeknek.
Forrás: vitamintanacsado.hu
