A B-vitamin — amelynek minimum kilenc fajtája létezik — nagyon sok irányból hat az egészségre. Befolyásolja az energiakészletet, a hangulatot és a viselkedést, valamint az olyan degeneratív betegségek kialakulását, mint a szívbetegség vagy a rák.
A B-vitaminok közül néhány, mint a B1, a B2 és a B3 központi jelentőséggel bír abban a folyamatban, amiben a táplálék energiává alakul át a szervezetben. A B3-vitamin magas dózisban javíthat a skrizofrénián, amely egy kínzó mentális betegség. A B6-vitamin és a folsav csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának esélyét.
A B-vitaminnak stresszoldó hatása van.
David Benton szerint, aki a walesi Swansea Egyetem professzora, a vitaminhiány először mindig pszichológiai tünetként jelentkezik. Ezek között szerepelhet például az ingerlékenység, a harag, és hogy az illető nehezen birkózik meg az otthoni, illetve a munkahelyi problémákkal. A B-komplex vitaminokat régóta úgy tartják számon, mint stressz-oldó tápanyagokat. Fontos szerepet töltenek be az idegek és az agy egészségének fenntartásában, ezért hiányuk jelentősen befolyásolja az idegrendszer működését.
Ha meg akarunk birkózni a stresszel jobb, ha B-komplex fogyasztásával kezdjük. Olvassuk el a dobozon a címkét, hogy tartalmaz-e legalább 10 mg B1- vitamint — ebből megtudhatjuk azt is, hogy milyen mennyiségben kell a többi B-vitamint szednünk. Ha harminc nap elteltével nem tapasztalunk semmilyen javulást, akkor növeljük a dózist háromszorosára, vagy vegyünk olyan B-komplex készítményt, amely 25 mg B1-vitamint tartalmaz (megint csak ehhez a mennyiséghez igazítják a többi B-vitamin adagot).
Előfordulhat, hogy bizonyos ,,melléktüneteket” észlelünk, ahogy arra néhány orvos rámutat. Például, hogy bőrunk jobb állapotba kerül. Amikor a húszas éveimet éltem, és korpásodott a fejbőröm, véletlenül olvastam valahol, hogy a B-vitamin segít a száraz, hámló bőrön. Már eleve szedtem egy 10 mg-os B-komplexet, ezért megnöveltem az adagot, és a korpa elmúlt. Azután mindig nagyobb dózisban szedtem a B-vitamint, és a korpa soha nem tért vissza.
A B-vitamin javítja a kedélyállapotot
Tekintsük csak át Benton doktor tapasztalatait. Néhány egészséges diákjának nagy mennyiségi multivitamint adott (amely az RDA tízszeresét tartalmazta a vitaminokból), míg másoknak placebo tablettát (hatóanyag nélküli, látszatpirulákat) egy éven át. A Biological Psychology’/Pharmacopsychologyban megjelent cikke szerint azok a fiatalok, akik multivitamint szedtek, sokkal jobb közérzetről tettek tanúságot, a nők hangulata pedig határozottan javult.
Benton úgy találta, hogy bár az összes vitamin jótékony hatású volt, a B1-vitamin mindegyiken túltett. Egy következd kísérlete során női hallgatóknak rendelt B1-vitamin-kiegészítést. Az alanyok már két hónap múlva úgy érezték, hogy sokkal tisztább a fejük, összeszedettebbek és energikusabbak. Ezzel együtt reakcióidejük is csökkent.
A B-vitaminok enyhíthetik a migrénes fejfájást
Két nemrég végzett kísérlet azt mutatja, hogy a B2-vitamin csökkenti a migrén előfordulásának gyakoriságát. Az első tanulmány során, amelyet Jean Schoenen, a belga Liege Egyetem professzora végzett, negyvenkilenc páciens 400 mg B2-vitamint kapott naponta, három vagy több hónapon át. A betegek kétharmadának esetében javulás mutatkozott.
A második kísérletben Schoenen ötvenöt betegnek adott ismét 400 mg B2-vitamint, három hónapon át. Tapasztalatai szerint a páciensek 59 százalékánál vált be a kezelés, azzal a 15 százalékkal szemben, akik placebót kaptak.
A B-vitamin csökkentheti a koleszterinszintet
A B3-vitamint niacin (vagy nikotinsav) formáját 1955 óta ügy tartják számon, mint a koleszterinszint csökkentőjét. Ennek felfedezése Abram Hoffer professzornak köszönhető, aki a vitaminok orvosi alkalmazásának egyik úttörője. A B3-vitamin más formái, mint például a niacinamid (vagy nikotinsavamid) nem mutat koleszterinszint-csökkentő hatást. Hoffer napi 500 mg-ot javasol naponta.
Mielőtt bevennénk a niacint, tisztában kell lennünk legfőbb „mellékhatásával”, ugyanis egész testünkön kipirulhat és bizsereghet a bőrünk. A jelenség ártalmatlan, és a bőrünket korábban érő nap- és atomi sugárzással van összefüggésben, de a vörös és viszkető bőr ijedtségre adhat okot. A bizsergető érzés, amit sok ember kedvel (felmelegíti az embert), fél órán belül megszűnik. Ha naponta háromszor, hosszabb időn át szedjük a niacint, a bizsergető érzés egyre gyengébb lesz majd, végül megszűnik.
A C-vitamin-pótlás – 1000 mg naponta – ugyancsak csökkentheti a vér koleszterinszintjét, ám hasonló bizsergető érzést nem okoz
A B-vitaminok és a sclerosis multiplex
A sclerosis multiplex (SM) olyan betegség, amelyet az idegrostokat körülvevő ideg-hüvelyek (mielinhüvely) roncsolódása okoz. Számos tanulmány bizonyította mar, hogy az SM-ben szenvedőknek állandó B12-vitamin hiányuk van. A folsav alacsony szintje ugyancsak problémát jelenthet. E két vitamin kéz a kézben működnek. Sokaknak van problémája a B12-vitamin belekben történő felszívódásával. A B12-injekciók (amit az orvos ad be) megoldhatja a gondot. Ugyanilyen jók azok a tabletták, amit a nyelv alá helyezve kell bevenni (itt a felszívódás nagyon hatékony).
A sclerosis multiplex esetén az is jótékony hatású lehet, ha csökkentjük a bevitt olaj- és zsírmennyiséget, míg növeljük az omega-3 halolaj és az olívaolaj fogyasztását. Jó, ha növeljük az antioxidánsok szedését, így az E-, a C-vitamin és az alfa-liposav bevitelét.
B-vitaminok és az ízületi gyulladás
Évekkel ezelőtt az orvosok rájöttek, hogy csökkenthetik a reumás ízületi gyulladás tüneteit az egyik B-vitamin adásával, és még hatásosabb, ha egy másikat is adnak hozzá. Gyorsabb és hatékonyabb, ha nagy mennyiségű B-komplex kiegészítést alkalmazunk, mintha egyenként kísérletezünk a B-vitaminokkal.
Egy, a Journal of the American College of Nutrition-ban megjelent tanulmány állítja, hogy a folsav (6400 mcg) és a B12 (20 mcg) enyhíti a csontízületi gyulladást. Egy újabb tanulmány pedig, amely a német Schmerz-ben jelent meg, a B1-, a B2- és a B12-vitamin fájdalomcsillapító hatását írta le. A kutatók szerint e vitaminok együttes alkalmazása sokkal hatékonyabb, mint ha külön-külön szedjük őket.
A B-vitaminok és a premenstruációs szindróma
A premenstruációs szindrómát gyakran egy női hormon, az ösztrogén túltermelődése okozza. Két B-vitamin, a kolin és az inozitol segítenek az osztrogént ösztriollá alakítani; ez a hormonnak olyan formája, amely már nem okoz problémát. A B6-vitamin ráadásul vizelethajtó hatású is, ezért megakadályozza a menstruáció előtti vizeletrekedést. Ha B6- vitamint akarunk szedni (napi 50—100 mg), akkor legjobb, ha mindjárt B-komplex kiegészítést alkalmazunk, az optimális hatás elérése érdekében.
Az is segíthet, ha szójában gazdag ételeket fogyasztunk. A szójabab olyan ösztrogén jellegű vegyületeket tartalmaz, amely hatástalanítja a hormon nemkívánatos hatásait. A szójatej és a tofu csak néhány abból a számtalan szójás ételből, amelyeket a szupermarketekben és a gyógynövényboltokban megtalálhatunk.
Segíthetnek a B-vitaminok a carpus tunnel szindrómán
A carpus tunnel nagyon erős fájdalommal vagy zsibbadtsággal járó a csuklóban és a kézben fellépő betegség. Ezt az állapotot a kéz rendszeres megerőltetése okozza, ezért leggyakrabban a szupermarketek pénztárosai, a gépírónők és a gyári munkások körében fordul elő.
Körülbelül harminc évvel ezelőtt, John Ellis professzor, a texasi Mount Pleasant-től rájött, hogy B6-vitamin javítja a carpus tunnel szindrómás betegek állapotát. Észrevette, hogy az ebben a betegségben szenvedők szervezetében alacsony a B6- vitamin szintje, ezért ha kilencven napon át napi 100 mg-ot fogyasztanak belőle az helyreállíthatja a normális szintet. Más kutatók is szoros összefüggést látnak a B6-vitamin alacsony szintje és a carpus tunnel szindróma között. Valószínű, hogy az állandó megerőltetés során a szervezet nagyobb mennyiségben igényli a B6-vitamint.
Ritka, hogy az ember csak egy tápanyagban szenvedne hiányt. A B-vitaminok együtt hatnak, mint rokon tápanyagok. Így a carpus tunnel megfelelő kezeléséhez napi 100 mg B6-vitaminnal, plusz olyan B-komplex vitamin kiegészítéssel történhet amely a vitamincsalád minden tagját tartalmazza.
A B-vitaminok és a skizofrénia
Először is tisztáznunk kell, hogy mi is az a skizofrénia. Ez a betegség nem a tudathasadásos állapotot jelenti. Sokkal inkább egy mentális betegség, amely érzékcsalódással (mint például a paranoia) és hallucinációval jár (olyan dolgokat hall és lát, amelyek nem léteznek). Az 1950-es évek elején Abram Hoffer professzor és Humprey Osmond professzor megállapították, hogy a skizofrénia egyes típusainál a betegek szervezetükben haliucinogént termelnek. Ez a hallucinogén az adrenalin oxidálódott formája.
Biokémiai ismereteik alapján a kutatók úgy gondolták, hogy a nagy mennyiségű B3-vitamin (akár a niacin vagy a niacinamid) és a C-vitamin semlegesíthetik a hallucinogéneket. Úgy tűnik, hogy igazuk is volt, és első pszichiátriai kísérletüket a Bulletin of the Menninger Clinic-ben publikálták. Az 1960-as évek végén, amikor a hallucinogén drogok, mint például az LSD és a meszkalin nagy népszerűségnek örvendtek, néhányan B3- és C-vitamint használtak, hogy visszatérjenek a „repülésből”.
Hoffer 3000 mg B3 és 1000—3000 mg C-vitamint adott a betegeknek naponta. Úgy látta, hogy azok a betegek, akiknél csak nemrég jelentkezett a skizofrénia, jobban reagáltak a vitaminterápiára, mint azok, akik mar régóta szenvedtek a betegségben. Azt is megfigyelte, hogy egyes betegek jobban reagáltak a nagy mennyiségű B6-vitaminra és a cinkre, amely alapvető ásványi anyag.
A B-vitaminok javítják a memóriát
Egy sor tanulmány állítja, hogy azok az idősödő emberek, akik a szenilitás jeleit mutatják, B12-vitamin-hiányban szenvednek. A vitaminkúra hatására a mentális képességek javultak. Más tápanyagok is segíthetnek ilyen helyzetben, de hatásuk eléréséhez jó néhány hónapra van szükség. Az E-vitamin ugyancsak kedvezőn befolyásolja az agysejtek működését. Ugyanúgy jótékony hatású a Ginkgo biloba nevű gyógynövény.
Forrás: All about Vitamins
