Dehogy nincs. Ez egy lódítás, amit egy vitaminkereskedő terjeszt széles körben. Napi több kiló zöldség és gyümölcs elfogyasztásának rémképével riogatta az embereket egy nem létező vizsgálatra hivatkozva.
Ha csak rákeres valaki az interneten (dr. prof.) Márai Géza nevére százával talál írásokat és táblázatokat forrásmegjelölés nélkül. Ha van ideje meghallgatni tőle egy előadást valamelyik falunapon, akkor a savas eső és a mikrotápanyagok kapcsolatáról hallhat 20 perc zagyvaságot. Azt állítja, hogy életéből 25 évet áldozott arra, hogy megmérje a növények és a tej vitamin tartalmát és kalcium tartalmát és vastartalmát és minden tartalmát 1966-tól napjainkig. Nem tudom mi tartott ezen 25 évig. És ha már ennyit dolgozott rajta miért nem publikálta az eredményt nyilvánosan? Megmondom: mert nem igaz.
Az igazság nem akkora nagy szenzáció, de feltétlenül érdemes tudni.
Mennyi vitamin van a paprikában?
2006 áprilisában az Új diéta című lapban publikálta négy magyar kutató a méréseik eredményét a piacon, és két szupermarketben vásárolt paprika és paradicsom kálium és c-vitamin tartalmáról. A mérés számomra nem sok meglepő eredményt hozott.
Egyrészt kiderült, hogy a paprikában van c-vitamin jelentős mennyiségben. Igazolást nyert, hogy nyáron és ősszel a legtöbb, de télen és tavasszal is számottevő mennyiség. Ezt sejtettük eddig is, de az meglepő volt, hogy a piaci és a szupermarketekben kapható paprika közt alig volt különbség, sőt a szupermarketekben vett mintákban egy picit magasabb volt a kálium tartalom. Talán az sem meglepő, hogy az ősszel vett mintákban kétszer annyi volt a c-vitamin mint a többi évszakban.
A Pannon Tudományegyetem 4 kutatója által mért paprika c-vitamin tartalma átlagosan 120mg volt, ami pontosan megfelel dr. Rodler Imre tápanyagtáblázatának. Tehát megállapíthatjuk, hogy mérési hibahatáron belül 2006-ban és
Mennyi volt ez 100 éve?
Szent-Györgyi 1928-ban 100 gramm paradicsompaprikából 66 mg hexuronsavat nyert ki. (Csak később keresztelték el aszkorbinsavvá.) Ez látszólag csupán fele annak, mint amit utódai 2005-ben találtak a paprikában, de ez talán annak tudható be, hogy a kivonási és mérési módszerek azóta sokat fejlődtek.
Mennyi ez Amerikában?
1999-ben prof. Levine és munkatársai több száz étel, közte a paprika c-vitamin tartalmát mérték meg. 130mg/100g volt nyersen és 100mg főzés után. Ez éppen annyi, mint amit 6 évvel később a magyar kutatók mértek a pesti piacon és a Tescoban vásárolt paprikákban.
És a vas? Az csak eltűnt nem?
Márai minden előadásában a vasat emeli ki a tápanyagok közül, hogy az aztán nagyon eltűnt és a sápadt, vérszegény arcok ettől vannak az utcán. Sajnos ebben az esetben sem igazolta a mérés az ő állításait.
1930 és 2000 között eltelt 70 év alatt mit sem változott az ételek vastartalma az Egyesül Királyságban. Ott nem voltak restek ezt tényleg megmérni és az eredményeket elfogadható formában publikálni. Érdemes elolvasni vagy legalább egy pillantást vetni az ábrákra amíg ingyen elérhetők.
Miért nem találja meg Márai a vitamint ha mindenki más igen?
Mivel egyetlen publikáció sem fellelhető Márai méréseivel kapcsolatban, azt sem tudjuk megmondani, hogy milyen módszerrel kereste a vitamint vagy a vasat egy-egy ételben. Sokat változott 60 év alatt a labordiagnosztika és a mérési módszerek. Jobbnál jobb gépek képesek mérni az összetevők arányát percek alatt. Ennek ellenére ha ma elküldöm ugyanazt a tablettát három államilag akkreditált laborba, 50-70% eltérést kapok a jegyzőkönyvekben. Ennyire megbízhatóak a mérések.
De a kérdés, hogy Márai Géza egyáltalán mért e bármit is. Ha igen, miért nem publikálta nyilvánosan? Ha nem is egy tudományos folyóiratban, de legalább egy ilyen helyen mint ez.
Emberek! Nem az a baj, hogy nincs vitamin a zöldségben és a gyümölcsben hanem az, hogy nem fogyasztunk belőlük néha napokig egy falatot sem.
Referencia: Polyák É., Takács A., Faludy A., B. Müller K., Figler M.: A paradicsom káliumtartalma
és a zöldpaprika C-vitamin tartalma. Új Diéta, 6:(4.) pp.7-8. (2006)
Péter István
Köszönöm a hírlevelet. Mindig elolvasom őket.
De ez a mostani valahogy nem áll össze.
„De a kérdés, hogy Márai Géza egyáltalán mért e. Ha igen, miért nem publikálta nyilvánosan?”
Ezt a két mondatot egyáltalán enm értem a hírlevélben leírt adatok alapján. Még egy kis guglizás sem segített.
Jelenleg 4.000 mg C-vitamint eszek kapszulákban, vegyes csomag mellett. Elég lenne csak zöldségeket ennem? Mennyit? Az a 120mg/ paprika nekem nagyon kevésnek tűnik. Még úgy is, hogy a természetes vitamin jobb. Persze eszek zöldégeket, de most akkor mennyi zöldség kell és mennyi kapszula?
Natúr Hírek
Állom egy havi vitamonodat, ha meg tudod mutatni nekem Márai eredeti publikációját.
Péter István
Izé, én nem vagyok szakember, vagy kötözködő, vagy bennfentes, csak tényleg nem értem a cikket. Ki az a Márai? Ő az egyik dietetikus, aki méréseket végzett?
Natúr Hírek
OK.
Dr. Márai Géza, vagy egyesek szerint prof. Márai Géza állítólag megmérte a növények vitamintartalmát 1966-ban és 2000-ben.
Úgy vette észre, hogy a vitamintartalom ma töredéke a 60-es évekbelinek.
Ezt az eredményt lovagolta meg szinte minden ismert hazai vitaminkereskedő azzal az üzenettel, hogy ha a zöldségekben meg a gyümölcsökben nincs vitamin, együnk tablettát.
De ez az eredmény olyan, mint a Columbo felesége. Mindenki beszél róla, de soha senki nem látta. De alkalmas arra, hogy az embereket lebeszéljük a zöldség/gyümölcs fogyasztásról. “Úgysem tudnak megenni napi 10 kilót” Erről írtam fentebb.
Fazekas László
A probléma az, hogy ez a cikk egy nagy kamu. Mások is megmérték, akkreditált labor (2019-ben), igaz nem olyan mintavétellel hogy egy tanulmányban minden szempontból megfeleljen, hanem csak úgy hogy mentek és random módon vettek zöldségeket gyümölcsöket piacon és bevásárlóközpontokban (Tesco, Auchan). A FEBESZ honlapján közzétéve a tavaszi (márciusi és júniusi mérés). És pontosan ugyanazt találták amit a Márai professzor 1960 óta minden évben mérésekkel figyelemmel kísért. Azért nem semmi lehúzni egy olyan munkát amit a Márai végzett… 1960 óta mérik az egyetemeken a tápértékeket, de már előtte is tapasztalták hogy az ipari gazdálkodás produktumaimmal gondok vannak. Erről még a megemlített Szentgyörgyi is beszélt anno!
Naturhírek
Kedves László!
2015-ös írásomhoz szóltál hozzá 2022-ben és egy 2019-es FEBESZ írásra hivatkozol.
Az írásomban 7 éve belinkeltem a hivatkozott publikációt, ami névvel és módszertannal együtt ma is elérhető.
Ezzel ellentétben az általad említett FEBESZ cikk még a labort sem nevezte meg, csak állította, hogy akkreditált, több alkalommal.
Elegánsabb lenne a vita, ha felfedné a kártyáját az ellenfél és egy sima kinyilatkoztatás helyett meg tudná mutatni mit és hogyan mért. Addig ezt én csupán kinyilatkoztatásnak tudom elfogadni és nem eredménynek.
Szívesen látnám ide becsatolva a konkrét jegyzőkönyvet a mérésről.
Ez lehet az eredeti Márai mérés, az általad említett kétévenkénti újramérés és az akkreditált laboros 2019-es mérés is. Bármelyiktől meggyőzve érzem majd magam. De ha ezek nem léteznek – ez a mai sejtésem – akkor mi is ez amit itt olvasunk?
Valami ilyesmit kell keresned, hogy érdemi vitát folytassunk: Paprika c-vitamin tartalmának mérése