A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után a világ második leggyakoribb neurodegeneratív rendellenessége. Az agy középső része felelős az izmok mozgásáért. A Parkinson hatással van az agy ezen területén található idegsejtekre. Ennek eredményeként remegés, merevség, lassú mozgás és egyensúly problémák alakulhatnak ki. Jelei és tünetei az idő múlásával folyamatosan súlyosbodnak, végül olyan kognitív problémákhoz vezetnek, mint például a demencia. Bár a Parkinson-kór képes súlyos fogyatékosságot okozni, szerencsére a betegség alapvetően lassú lefolyású. A legtöbb ember a diagnózist követően évekig csupán enyhe tünetekkel rendelkezik.
A Parkinson-kór elnevezése James Parkinsontól származik, aki 1817-ben tette közzé az állapot első részletes leírását.
Mi a Parkinson kór oka?
Úgy tűnik, hogy a kialakulásának legfőbb oka a genetika. Megfigyelték ugyanis, hogy azoknál az embereknél, akiknél a felmenők között volt Parkinson-kóros, nagyobb eséllyel alakult ki a betegség, mint másoknál. 2011. májusában a Mount Sinai Orvostudományi Iskola kutatói olyan kutatásokat publikáltak, amik kimutatták, hogy az LRRK2 nevű gén mutációi kapcsolódnak a betegség leggyakoribb öröklött formáihoz.
Ettől eltekintve nagyon sok szakértő úgy gondolja, hogy csupán a genetikai hajlam még nem jelenti feltétlenül a Parkinson-kór kialakulását. Szerintük a környezeti hatásoknak, például herbicideknek és növényvédő szereknek fokozottabban kitett emberek esetében jóval nagyobb eséllyel alakulhat ki a betegség.
Szintén parkinsonizmust okozhatnak például bizonyos gyógyszerek, abban az esetben, ha azokat az ajánlottnál tovább vagy nagyobb mennyiségben szedjük. Ide tartoznak a psztichiátriai rendellenességek kezelésére szolgáló gyógyszerek, valamint a hányinger kezelésére használt gyógyszerek. Fontos, hogy ezek nem okoznak Parkinson-kórt, az általuk okozott tünetek megszűnnek, amint a beteg abbahagyja a használatukat.
Mik a Parkinson kór tünetei?
Kezdeti tünet lehet az ujjak remegése, az elmosódott beszéd vagy a kar merevsége járás közben. Emellett a betegek sokszor érzik magukat szomorúnak ok nélkül, nehezen alszanak és úgy érzik, mintha semmi energiájuk nem lenne.
Egyéb tünet lehet még:
- A test több részét érintő remegés
- Lassú mozgás
- Merev izmok
- Rossz egyensúlyérzék
- Az automatikus mozgások elvesztése
- Beszédproblémák
- Nyelési gondok
- Demencia
A Parkinson kór diagnosztizálása
A kór diagnosztizálása az anamnézis és alapos neurológiai értékelés alapján történik. Nincsenek olyan specifikus vérvizsgálatok vagy röntgen eredmények, amelyek igazolhatnák a diagnózist. Az orvosok ilyenkor általában megkérdezik, hogy milyen gyógyszereket szed a beteg, valamit, hogy a családjában előfordult-e a parkinson-kóros beteg. Ezután megvizsgálja az egyensúlyt, a járást, a koordinációt és az ügyességet. Még ha a tünetek nem is túl nyilvánvalóak, egy képzett orvos képes felismerni a Parkinson korai, finom tüneteit is, mint például a gesztusok hiánya vagy az enyhe remegés.
Mit tehetsz a kór tüneteinek csökkentésére?
Kerüld a koffeint! A koffein megnöveli az adrenalin hormon szintjét, ami ronthatja a remegést.
Kerüld az alkoholt! Az alkohol befolyásolja a központi idegrendszert és súlyosbíthatja a remegést.
Mozogj rendszeresen! A thai chi vagy a könnyű kézi súlyzókkal való edzés segítheti a remegés csökkentését.
Szedj CoQ10-et! Ígéretes vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagy dózisban (napi 1000-1200mg) fogyasztott Q10 hasznos lehet. A kutatás során 80 korai stádiumban lévő beteg kapott 300, 600 és 1200 mg Q10-et 16 hónapon keresztül. A vizsgálatból kiderült, hogy a Q10 biztonságos és jól tolerálható még az 1200mg-os napi adagok esetén is. A Q10-et fogyasztó emebereknél kevesebb tünet alakult ki, mint a placebo csoportnál. A legjobb felszívódás érdekében étkezéskor szedd be a CoQ10-et, lágy gélkapszula formájában.
