Az édesgyökérről a legtöbbünknek a medvecukor jut az eszébe. Pedig a medvecukor-rudacskákat ma már nem is édesgyökérrel, hanem ánizzsal szokás ízesíteni. Európában, ahol az édesgyökér gyakoribb, az édesgyökér-cukorkák tényleg édesgyökérből készülnek. Az Egyesült Államokban azonban a növényt leggyakrabban a dohánytermékek ízesítőanyagaként használják, hogy enyhén édeskés zamatával ellensúlyozzák a dohány keserű ízét. A kereskedelmi forgalomban kapható édesgyökér-készítmény az úgynevezett igazi (más néven olasz vagy spanyol) édesgyökér (Glycyrrhiza glabra typica) - népies nevén: édesfa, cukorkóró, mézgyökér,likviric - gyökereiből és rizómáiból készített kivonat, de további, közeli rokon fajtát is felhasználhatnak, így a perzsa vagy török édesgyökeret (Glycyrrhiza glabra violacea), az orosz édesgyökér (Glycyrrhiza glabra glandulifera) és a kínai édesgyökér (Glycyrrhiza uralensis). A növény szubtrópusi területeken terem, kereskedelmi forgalomban leginkább keleti és mediterrán országokban termesztett édesgyökeret kapni.

Állítások:

Az édesgyökeret köptetőszerként és szélhajtóként sok évszázada használták, Kínában, Egyiptomban, az ókori Görögországban és a Római Birodalomban egyaránt. Emellett édesítőszernek, a keserű íz elfedésére is gyakran alkalmazták (köhögés és meghűlés elleni gyógyszerkészítményekben a mai napig fontos adalékanyag).